Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

kisebb településeken 25 terményfelvásárló és 38 tojás-baromfikereskedőt jelenti. A szatócs- és vegyeskereskedések száma a 8 központ jellegű településen is jelentős, de ezekben a központokban már a szakboltok száma és aránya is számottevő (10%). A különféle termékelosztó, illetve felvásárló-gyűjtő kereskedők magas száma (108) pedig egyértelműen arra utal, hogy ezek a települések kisebb-nagyobb kereskedelmi központok is. A boltok, illetve a kereskedők száma alapján különösen Heves, Tiszafüred és Mezőcsát fontosságát kell hangsúlyoznunk. Az egészségügyi funkció már a XX. század elején is nagy szerepet játszik a települések közötti kapcsolatok alakulásában. Az egészségügyi ellátás legalsó foka eleme (bába) az 1920-as években teljesen decentralizált: minden településen van bába. Orvos (vagy szakorvos) és gyógyszertár viszont mikrokörzet szintű tényező: a településhálózatban koncentráltan fordul elő (18. táblázat). 18. táblázat Az orvosok és gyógyszertárak megoszlása a Közép-Tiszavidéken (1925) Járási, községi MagánGyógyszertár Települések vagy körorvos orvos (fő) Gyógyszertár í (fö) Abádszalók 2 Î ? Heves 2 3 2 Kunmadaras 1 3 2 Kunhegyes 2 4 2 Mezőcsát 2 2 2 Polgár 1 2 2 Poroszló 1 2 1 Tiszafüred 2 4 2 Centrumok összesen 13 21 14 A Közép-Tiszavidék egvéb települései 16 6 9 Mindösszesen 29 27 23 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925. 81