Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

hanem a termékelosztó és gyűjtő-felvásárló kereskedelemben is fontos központokká váltak. 1925-ben a kereskedelmi egységek és a kereskedők területi megoszlása koncentrációra utal (17. táblázat). 17. táblázat A boltok és kereskedések száma, megoszlása a Közép-Tiszavidéken (1925) Tüzelő-, Település Szatócs Vegyes Rőfös Rövid áru Bőrös Zöldség Tojásbaromfi faés építőanyag Termény Vas Egyéb Oszszesen Abádszalók 14 3 2 — —— — 1 7 _ — 27 Heves 4 24 1 — 2 _ __ 2 2 3 34 72 Kunmadaras 9 10 4 — 1 .— 5 4 6 — 1 40 Kunhegyes 11 12 7 — ! — 5 4 5 _ 7 52 Mezőcsát 11 9 6 2 6 — — 7 6 6 16 69 Polgár 8 6 2 — 1 — —• 2 3 3 8 33 Poroszló 6 8 — — — _ 8 1 8 — 12 43 Tiszafüred 13 7 5 — 4 — 3 5 3 1 31 72 Centrumok összesen 76 79 27 2 15 — 21 26 40 13 109 408 A Közép-Tiszavidék egvéb települései 176 91 8 1 6 6 38 4 25 — 9 364 Mindösszesen 252 170 35 3 21 6 59 30 65 13 118 772 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925. Néprajzi Múzeum, Etimológiai Adattár. A térség településein 772 bolt, illetve egyéb kereskedelmi vállalkozás volt. A boltok és a kereskedők többsége (52,8%) azonban a 8 központ jellegű településen működött. Országos tapasztalat, hogy a szatócs- és vegyesbolthálózat az elemi kereskedelmi igények szintjéig kiépült. Ez a két bolttípus a boltok, kereskedések összes számának 54,7%-át adja a Közép-Tiszavidéken. Különösen a kisebb településeken magas a szatócs- és vegyesboltok aránya, sok helyen egyedül csak ezek a boltok jelentik a kereskedelmet. Ezeken a településeken kevés szakbolt van. A felvásárló-termékgyűjtő kereskedelmet a 80