Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

gári iskola alapításához. Mezőcsáton a századfordulótól egyre erőteljesebben szorgalmazták a polgári iskola létesítését, hiszen ekkor „Csat idevonzza" ... „az egész járás intelligenciáját".

3 A vizsgált településeken 1914-ig polgári iskola egyedül csak Tiszafüreden épült. A figyelemreméltó építészeti megjelenésű intézmény felépítését egy igen tekintélyes magánadomány tette lehetővé. A két világháború között viszont több polgári fiú- vagy leányiskola létesült térségünkben. Ezek többsége szintén magánkezdeményezés nyomán jött létre. A járásszékhely rang intézmény telepítő szerepe 1950 után még hangsúlyosabban érvényesült. Nemcsak a különféle társadalmi és tömegszervezetek járásszékhely szintű intézményeinek, szerveinek létrehozására került sor (BELUSZKY P. 1987). A kisiparosokat és a kiskereskedelmet szövetkezetbe kényszerítő központi akarat az 1960-as évek végére elérte, hogy az ÁFÉSZ-ek és a KTSZ-ek szerveződési szempontja is a járási közigazgatási határokhoz igazodjon. Az öt járásszékhely ÁFÉSZ- és KTSZ-székhely is lett. Ezen a téren Abádszalók és Poroszló helyzete kedvezőtlenebbé vált, mindkét település a járásszékhelyen működő szövetkezeti központok illetékességi körébe került. Egyedül Kunmadarason maradt meg egy önálló kisipari szövetkezet. A járásszékhelyekre telepítették az OTP, az MNB és az Állami Biztosító fiókjait is. E téren Kunmadaras szintén kivételt jelentett, mivel a Kunhegyesi járásban fekvő népes település ezen intézmények egy részét megszerezhette. Ezek után nyilvánvalóan nem meglepő, hogy az 1950-es, és az 1960-as években a járásszékhelyi rang a középfokú oktatási-kulturális és az egészségügyi intézmények kiépülését is döntő mértékben befolyásolta. Ámbár ezen a téren is vannak kivételek. Az 1950-es évek elején a vizsgált települések közül csak Tiszafüreden volt gimnázium. A középfokú oktatási intézmény elhelyezését a volt polgári iskola épülete tette lehetővé, de a többi járásszékhely is egy évtizeden belül gimnáziumhoz jutott. A kulturális-oktatási intézmények térségbeli telepítésénél mindössze két jelenség utal némi koncepcionális bizonytalanságra. Kunmadarason az 1960-as, 1970-es évek fordulóján 3 Mezőcsáti Újság. Általános érdekű hetilap. 1914. 11. sz. 57