Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

A térségben legkorábban Tiszafüred lett járásszékhely: az 1850-es évek első felében a Tisza bal partján lévő települések egészen Tiszabőig a Tiszafüredi járás kötelékébe tartoztak. Hevest az 1870-es, Mezőcsátot pedig az 1880-as években emelte járásszékhellyé a közigazgatás centrumigénye. A járásszékhely szintű intézmények (mindenekelőtt a főszolgabírói hivatalok, adóhivatalok, járásbíróságok, telekkönyvi hivatalok, kincstári postahivatalok) telepítése több helyen is elhúzódott. Az intézményeket befogadó, a „városképi" szempontból is jellegadó épületek felépítése szintén lassan haladt. Jellemző, hogy a járási szerepkörű igazgatási intézmények elhelyezése látszólag ötletszerűen valósult meg egy-egy településen belül Ezek az épületek a településközpont peremein (Heves) vagy attól olykor távolabb (pl. Mezőcsáton a járásbíróság) helyezkedtek el. Úgy tűnik, csak Tiszafüreden sikerült megvalósítani egyfajta „járásszékhelyi igazgatási településrészt", igaz ez több évtizedet vett igénybe. Itt ugyanis a telekkönyvi hivatalt, az adóhivatalt, a járásbíróságot, és a főszolgabírói hivatalt egymás szomszédságában, kétszintes épületekben helyezték el. A járásszékhelyi rang mindvégig jó kiindulópont, hivatkozási alap volt egyéb intézmények telepítéséhez is. A XX. század közepéig a Hevesi és a Mezőcsáti járásban az iparosok a járásszékhelyen működő ipartestület kötelékéhez tartoztak. Ebbői a szempontból a Tiszafüredi és a Kunhegyesi járás különbözik az előbbiektől. A Tiszafüredi járásban ugyanis külön ipartestület volt a tiszanánai, a samdi illetve a poroszlói, a Kunhegyesi járásban pedig a kunmadarasi, a dévaványai és az abádszalóki iparosok részére. Polgáron a járásszékhelytől önálló, „Polgár és Vidéke" Ipartestület működött. Mezőcsát járásszékhely rangja viszont több egyesület szerveződési szempontját is befolyásolta (pl: járási jegyző egyesület működött itt). Heves egyik pénzintézete pedig nemcsak nevében, de működési és szervezeti felépítésében is erősen hangsúlyozta járási jellegéi. A járásszékhelyi rang leggyakrabban a magasabb szerepkörű oktatási-kulturális intézmények telepítésekor vált fontos hivatkozási alappá. A középfokú oktatási intézmények alapítása a XIX—

XX. század fordulóján különösen Mezőcsát és Tiszafüred közvéleményét foglalkoztatta élénken. Tiszafüreden még a Heves vármegyétől való elszakadást is kilátásba helyezték arra az esetre, ha a megye nem ad kellő segítséget a pol56