Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

Miként az Alföld más területein (CSATÁRI В.—SÁNTHA J.-né, 1986), úgy itt, a Közép-Tiszavidék bizonyos nagyfalvas településhálózatú részén is megfigyelhető néhány csoportos, faluszerű új (vagy történelmi múltú) település kialakulása (3. táblázat). 3. táblázat Apró- és kisfalu méretű külterületi lakotthelyek népességszámának alakulása a Közép-Tiszavidéken (1930—1980) Község Külterületi lakotthelv neve 1930 1960 1980 Boconád Alatka 111 43 129 Egyek Attilatelep — 280 184 Félhalom 223 304 227 Telekháza 345 759 622 Ohat 480 270 203 Heves Bemáthegy 215 302 190 Pusztacsász 286 293 198 Kenderes Bánhalma — 383 639 Kunhegyes Szigetvárosalja 565 576 110 Polgár Folyás 331 618 441 Poroszló Kétútköz 175 157 87 Tiszabura Pusztataskony 314 316 386 Tiszacsege Nagy major 262 255 176 Tiszafüred Kócsújfalu — 657 287 Tiszaszentimre Új szentgyörgy 464 524 392 Erzsébetmajor 104 162 92 Újszentmargita Bödönhát 210 213 179 Tuka 160 289 172 Nagyszög 137 276 29 Forrás: KSH 1930. évi népszámlálás, KSH Magyarország helységnévtára 1967, KSH A Magyar Népköztársaság helységnévtára 1985. Mint a táblázatból is látható, ezek a faluszerű települések — melyekből csak az apró-, illetve kisfalu méretű elemeket mutatja be táblázatunk — évtizedek óta léteznek. Ennek a tanulmánynak nem lehet célja a fejlődési pálya részletesebb elemzése, annyi mindenesetre tény; ez a jelenség a tanyarendszer gyors felszámolásának kísérőjelensége is. Ezen kis települések térkitöltő szerepe nyilvánvalóan fontos. Ez a Polgári járás kialakításakor is meghatározó volt. Polgár határából 1946 után 3 községet szerveztek, s így 1950-ben lehetővé vált, hogy a megyehatárok változásakor megszervezzék a Polgári járást. Ezek a települések egyébként három megye peremén helyezkednek el. 32