Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

A fentiekből kiderül, hogy a településhálózat, s ezen belül a faluhálózat alakulása eltérő kereteket biztosított az egyes központi szerepkörű települések fejlődése számára. A településhálózati adottságok mindenkor lehetővé tették, hogy az új közigazgatási területbeosztás elkészítésekor minden esetben több variánssal számoljanak. Ez megnövelte a központi beavatkozás lehetőségeit és esélyeit, mely Mezocsát—Leninváros—Polgár térségében igen jelentős funkcionális átrendeződést eredményezett. 2. A birtok- és vallási viszonyok alakulása, a gazdasági élet jellemzői A Közép-Tiszavidék településhálózatának alakulását a XX. század közepéig erőteljesen befolyásolták a vallási és birtokviszonyok. Elsőként a birtokviszonyok szerepét kell kiemelnünk. Ennek a tényezőnek itt, ebben az évszázadokon át döntő mértékben agrár jellegű térségben meghatározó súlya volt. A XX. század elején a Közép-Tiszavidék 597149 kat. h.-nyi területének mintegy 32%-át (190 624 kat. h.) 39 db 1000 kat. h.-on felüli nagybirtok foglalta el (RUBINEK GY. szerk. 1911). Az első 10 nagybirtok összterülete több mint 145 000 kat. h.-at tett ki. Jellemzőek az igen nagy kiterjedésű egyházi birtokok. Az egri róm. kat. főkáptalan 70 061 kat. h.-as birtoka 10 település határára terjedt ki (Polgár, Egyek, Nagyiván, Tiszapalkonya, Ároktő, Tiszabábolna, Szentistván, Négyes, Egerfarmos, Poroszló). Különösen a folyó bal partján alkotott összefüggő láncolatot a főkáptalani birtok övezete (SZABÓ L. 1992), de a dél-borsodi települések határa is folyamatos övezetet képez. A második legnagyobb földbirtok a szatmári püspökség 23 478 kat. h.-nyi, 5 dél-hevesi faluhatárra kiterjedő földbirtoka volt (Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre). A világi nagybirtokok is több település határára terjedtek ki. A Graefl-csaladnak 4, Coburg Fülöp hercegnek 4, a gróf Nemes-családnak 3 település határában voltak földterületei a Közép-Tiszavidéken. Tizennégy 1000 kat. h.-on felüli birtok viszont köztestületek (közbirtokosság, legeltetési társulat, község) tulajdonát képezte. Az átfogó kép mellett rendkívül tanulságos a Közép-Tiszavidék egyes területeinek összehasonlítása. A településsűrűség legnagyobb 33