Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

Hazánk városfejlődésében is megfigyelhető közép-európai társadalmi-gazdasági fejlődésünk csaknem valamennyi sajátossága. Ezek egyik jól érzékelhető megnyilvánulása kisvároshálózatunk fejletlensége, egyenetlen földrajzi eloszlása (ENYEDI GY. 1980). Ez egyben a magyar városhálózat gyenge pontja is. Világszerte tapasztalható jelenség ugyanis, hogy a fejlett és kevésbé fejlett országok, térségek településhálózata nem a nagyvárosok méretében, hanem a kisvároshálózat kifejlettségében különbözik leginkább egymástól. S bár a városdefiníció tartalma, a városi népesség statisztikai megközelítése minden országban más és más, vagy legalábbis erősen eltérő, mégis jelentős szerepe van az egy városi központra jutó falvak számszerű mutatójának. Ezek a mutatók azonban nagyobb eltéréseket jeleznek. Nyugat-Európa egyes országaiban 10 körüli, Olaszországban 16 (CORI, B. 1986), Latin-Amerika vagy Afrika egyes országaiban pedig esetenként 100 fölötti értéket mutatnak. Hazánk fenti mutatója az 1960-as években tapasztalt 35 falu/város értékről folyamatosan csökkent (ENYEDI GY. 1987). Figyelemre méltó tény, hogy az 1990-es évek elejére, a városhálózat legalsó hierarchikus szintjét alkotó kisvárosokhoz átlagosan 15 falu kötődött. Ezeknek a kisvárosoknak ugyanis nagyon fontos szerepe van a településhálózatban, különösen a falusi térségekben (THIRSEN, F. 1987, ATZEMA, O. A. L. C—WAGEMANS, T. E. M. 1987, CLOKE, P. 1979). A kisváros statisztikai jellemzőit a hazai és a nemzetközi szakirodalom aránylag tágabb határok között értelmezi (a Benelux államokban, Észak-Franciaországban, Skandináviában vagy Nagy-Britanniában 2—3000 fős alsó határtól 40—50.000 fős településkategóriáig, Olaszországban 5.000—30.000 fő között). A hazai kutatások az itáliaihoz hasonló megközelítésre törekednek. A kisváros definíció közös eleme azonban mindenhol egységes: ez a településkategória az olykor szétszakadónak tűnő településhálózat kötőeleme: köztes szerepet tölt be a nagyvárosok és a falusi települések között. Ez a megállapítás természetesen a szerepét ma még hiányosan betöltő kisváros-állományra hazánkban is érvényes. A mai városhálózat késő feudalizmusbeli és újkori előzményeiről, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakának városairól folyó vita igen fontos tanulságokkal szolgál a regionális kutatások 24