Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

vonzáskörzet-rendszert az 1910—1980 közötti időszakra vonatkozóan elemezte. Térségünk központjainak egy részét (Tiszafüred, Heves, Tiszaújváros, Mezőcsát) a négyfokozatú rendszer III—

IV. szintjébe sorolta. A központi szerepkör tisztázása tehát a város—falu különbségtétel szempontjából igen fontos minden korszakban. Napjainkban a falusi térségekben városi szerepkört betöltő „kulcs-települések" kutatása több nyugat-európai országban is igen fontos (CLOKE, P. 1979). Hollandiában, Alkmaar környékén, a félig-urbanizált, falusi térségben 53 féle, szolgáltatást biztosító intézményt vizsgáltak meg (DOSTÁL, P., F.—MARKUSSE, J. D. 1986). Kimutatták, hogy a mintegy 40 települést magába foglaló falusi térség 4, legmagasabb hierarchiaszintet képviselő, városi jellegű („urban-like") kulcstelepülése az utóbbi évtizedekben 2-3 középiskolával, többféle, nem mindennapi cikket árusító szaküzlettel (pl. ajándék, könyv, lemez, fotócikk, játék, sport, képzőművészeti, régiség), illetve bizonyos egészségügyi intézményekkel és szolgáltatóipari műhellyel rendelkezik. Finnországban, Arvo PELTONEN (1974) néhány, 1.500—28.000 fönyi lakossággal rendelkező ikerközpont (,,

double-centres") központi szerepkörének alakulását vizsgálta meg az 1950—1970 közötti időszakban. Hét funkciócsoportban, összesen mintegy 300-féle intézmény létezését mutatta ki (közigazgatás: 36, nagykereskedelem: 45, kiskereskedelem: 68, egészségügy: 38, kultúra-rekreáció: 49, egyéb szolgáltatás: 50, szolgáltatóipar: 14). 2. A városhálózat kutatásának eddigi eredményei A városhálózat alakulásának elemzése itthon és külföldön is a szaktudományok egyik fontos törekvésévé vált. A történettudomány számos kísérlete irányult erre a problémára, statisztikusok, szociológusok keresték a választ a településhálózat állandó változásaiból fakadó kérdésekre. A földrajztudomány is számtalan kísérletet tett a mai városhálózat elemzésére, sajátosságainak számbavételére, a változással együttjáró tartós alaptendenciák történelmi előzményeinek feltárására. 23