Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

központi szerepkörű elemei ugyanis más központi funkciót hordozó intézmények (pl. iskolák, igazgatási intézmények) megtelepedésére is kedvező terepet kínálhatnak. A XIX. században kibontakozó, mélyreható változásokkal járó gazdasági-társadalmi átalakulás hazánkban is, Európa más országaiban is előtérbe helyezte az áttekinthetőség, a könnyebb hozzáférhetőség és az értelmezhetőség iránti igényeket. Ez a törekvés erőteljesen közrejátszott a statisztikai városfogalom kialakulásában. A településnagyságból, a népességszám és a foglalkozási szerkezet eltéréseiből vagy éppen a műszaki-építési adottságokból kiinduló városfogalom könnyű eligazodást tett lehetővé, s ezáltal napjainkban is használt módszer nem egy országban. Létezik közgazdasági szempontú, elsősorban vagy kizárólag az iparra, a kereskedelemre vagy a piacra koncentráló városértelmezés is (FLESZAR, M. 1974). Ám minél inkább előrehaladt a modern városfejlődés, annál inkább fellépett a város meghatározásában a lakosság struktúrájára és csoportképződésére támaszkodó szociológiai szemlélet is. Ismeretes, hogy a földrajztudomány városfogalma a tájbeli szemléletből és a funkcionális megközelítésből indul ki. Ez a városfelfogás természetesen idővel más szemléletek elemeivel (pl. szociológiai szempontok) is gazdagodott, miközben árnyaltabbá vált a középponti tevékenység, a központi funkciók értelmezése is. Napjainkban a hazai településtudományban leginkább elterjedt vélemény szerint azok a települések tekinthetők városnak, amelyekben a városi alapfunkciók bizonyos mennyisége koncentrálódik, függetlenül speciális funkcióik szerkezetétől és mennyiségétől. A városi funkciók hatásaként a településhálózat elemei között, a központok és szűkebb-tágabb környezetük között kialakuló „központ-vidék" jellegű kapcsolatok az ország egész területét lefedő vonzáskörzetrendszert hoznak létre. A településhálózat tagjai között ilymódon létrejövő kapcsolatok a területi egységek egyik legfőbb alakítói. A fenti fogalom-értelmezési áttekintés azért készült, hogy jelezzem: a központi szerepkör, a városfogalom értelmezése egy történelmi visszatekintés igényével készülő munkánál több problémát is felvet. A mezővárosi településszerkezettel jellemezhető térségekben ugyanis a „központi hely" mibenléte, a városi funkciók tartalma a 18