Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

Tiszacsegén pedig egy több mint 225 db új üdülőépületből álló telep alakult ki. Azt is megfigyelhetjük, hogy a Tiszától távolabb fekvő centrumok (Heves, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezőcsát) az idegenforgalom jellemzői, illetve az üdülőépítés számszem mutatói alapján elmaradnak a folyó melletti településektől. Ezzel kapcsolatban az adatgyűjtés nehézségeit kell ismét megemlítenem. A helyszíni bejárások során szerzett tapasztalatok, illetve a Polgármesteri Hivatalokban gyűjtött adatok ugyanis jelentős mértékben eltérnek a statisztikai évkönyvekben publikált számoktól. Erre utalnak CSORDÁS László (1992) vizsgálatai is. A Tisza-tő nyári idegenforgalma az utóbbi években már számottevő volt. A környező településeken található kereskedelmi és egyéb szálláshelyek, továbbá a tó partján tapasztalható forgalom pontosabb megismerése érdekében 1993. nyarán, csúcsidőben, egy hétvégi napon felmérést készítettünk a Tisza-tó településein (34. táblázat). 34. táblázat A Tisza-tó melletti üdülés jellemző adatai (Az 1993. augusztus 8-án végzett becslés alapján) Település A kereskedelmi és egyéb szállásshelyek férőhelyei (fő) A tó partján megfigyelt üdülők, strandolok száma (fő) Abádszalók 1712 3878 Kisköre 710 714 Poroszló 298 406 Sarud 421 699 Ujlörincfalva Tiszabura — 4 18 Tiszaderzs 128 180 Tiszafüred 3132 2710 Tiszanána — 132 Tiszaszőlős 52 Összesen 6401 8793 A helyszíni bejárás nyomán gyűjtött adatok is jelzik Abádszalók és Tiszafüred figyelemre méltó szerepkörét, továbbá a Tisza-tó üdülési-rekreációs jelentőségét. 148