Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

V. A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek funkciói és vonzáskörzete az 1980-as, 1990-es években Az eltelt legutóbbi 50 esztendőben, a XX. század végére a településközi kapcsolatok összetétele, a „város-vidék" jellegű kapcsolatok szerkezete jelentősen módosult. Természetesen a központi szerepkörű települések maguk is változtak a Közép-Tiszavidéken. Újabb funkciók jelentek meg, régebbiek váltak jelentéktelenebbé, s mindez együtt járt a településhálózat központi szerepkörű elemeinek lassú hierarchizálódásával, a városi alapfunkciók központonként eltérő mértékű fejlődésével. 1990 után gyakorlatilag megszűnt a középfokú közigazgatási szint, számos igazgatási intézmény léte azonban az igazgatási-szervezési szerepkör fontosságát jelzi ma is. Az utóbbi évtizedekben viszont igen erőteljesen növekedett bizonyos középfokú intézmények (pl. szakboltok, áruházak, középiskolák, kórházak, rendelő- és gondozóintézetek, kulturális intézmények, szolgáltatást végző műhelyek, szervizek) sőt a speciális J'unkciók (pl. munkahelyek vonzása, idegenforgalom) jelentősége. Ezt a tömegközlekedési eszközök széles körű elterjedése is elősegítette. A Közép-Tiszavidék központ jellegű településeinek mai elemzését a „város-falu" jellegű, vonzáskörzet típusú kapcsolatok feltárására törekedve végeztem el. E vizsgálat révén lehetővé válik a változások nyomon követése mellett a tartós tendenciák megfigyelése is. A közép-tiszavidéki centrumok központi szerepkörének mai elemzését a központi funkciót hordozó intézmények számbavételével célszerű kezdeni (24. táblázat). A már korábban is ismertetett külföldi és hazai tapasztalatok alapján 7 funkciócsoportban összesen 214 központi funkciót jelentő intézmény területi megoszlását vizsgáltam meg. Jól látható, hogy napjainkra a vizsgált térség centrumai 3 csoportra 116