Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

oszthatók. Tiszaújváros, Tiszafüred és Heves a kisvárosokra jellemző intézmények 84™76%-ávaí rendelkezik. Kunhegyes, Mezőcsát és Polgár az intézmény-ellátottság tekintetében a középmezőnyben foglal helyet. Abádszalók, Kunmadaras és Poroszló viszont jelentősen leszakadva, a vizsgált intézmények kevesebb mint negyedével a centrumallomany kevésbé jelentős csoportját alkotja. A központok fejlődését befolyásoló korábbi döntések ismeretében nyilvánvalóan nem meglepő, hogy az egyes csoportokon belül különösen az igazgatási, az egészségügyi és a kulturális-rekreációs funkciócsoport esetében tapasztalható nagy szóródás. 24. táblázat A központi funkciót hordozó intézmények, tényezők csoportosítása és megoszlása a Közép-Tiszavidék centrumaiban (1991—-1992) Települések Igazgatás max. 30 Nagykereskedelem max. 23 Kiskereskedelem max. 37 Egészségügy max. 25 Kultúra rekreáció max. 30 Egyéb szolgáltatás max. 26 Szolgáltatóipar max. 43 Összesen max. 214 Abádszalók 2 5 12 5 10 7 9 50 Heves 26 16 29 21 22 17 32 163 Kunhegyes 12 U 22 14 16 Ï3 36 127 Kunmadaras 2 7 15 5 4 6 14 53 Mezőcsát 9 11 20 lî 11 9 30 101 Polgár 7 12 21 10 11 12 31 304 Poroszló 1 8 13 3 6 5 16 52 Tiszafüred 26 19 28 22 25 23 36 179 Tiszaújváros 20 20 30 21 28 24 37 180 Forrás: Abádszalók, Heves, Kunmadaras, Mezőcsát, Polgár, Tiszaújváros Polgármesteri Hivatalai Poroszlói Újság 1992. szept, Kunhegy esi Nagykun Kalendárium 1992., Tiszafüredi Tudósító 1992. júl-okt. Megjegyzés: A „maximum" éréket 5 megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, HajdúBihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) hasonló szerepkörű centrumai intézményeinek átlaga alapján határoztam meg. Természetes, hogy a központi funkciót biztosító intézmények nem mindegyike teremt tömeges kapcsolatot a város és vidéke között. Az 117