Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

állomáson át vezetett. S ez azt jelentette, hogy itt is megálltak, itt is bemutatták műsorukat, különösen azok a társulatok, amelyek Bécsből vagy Németországból érkeztek, s akik az észt kereskedő város nagyszámú német ajkú lakossága előtt csakúgy, mint hazájukban a szöveget is értő közönség előtt játszhattak. 1766-tól kezdve gyakran vendégszerepelt Tallinnban P. Hilferding, J. Scolari, J. F. Neuhoff, J. С Wäser társulata. A fennmaradt adatok szerint általában a Szent Kanut céh székházában hetenként három előadást tartottak. A feljegyzések rögzítették a bemutatott darabok szerzőinek neveit is, akik nem kisebb egyéniségek voltak, mint Molière, Racine és Holberg. Mellettük azonban termesztésen a kor divatos erkölcsi-tanító darabjai képezték a repertoár zömét. S ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az iskolai oktatásban továbbra is szerepet kaptak a klasszikus komédiák, hogy N. E Hunderberg társulata 1777—1780 között operaelőadásokat is tartott, valamint azt is, hogy a társulatok nemcsak Tallinnban, hanem Észtország más városaiban, így Tartuban, Pärnuban és Narvában is felléptek, e kort a színházi pezsdülés időszakának tekinthetjük.

105 Szinte beharangozása, előkészítése ez a századvég nagy színházi korszakának, melyet August von KOTZEBUE neve fémjelez. Ha azt mondtuk, hogy az eddig bemutatott „előtörténeti" periódusban az észtországi színjátszás a nyugateurópai országokéhoz viszonyítva elmaradott volt, de még a nyugatiakéhoz képest szintén fáziskésésben lévő magyar színházi eseményeknek is mögötte állt, akkor a 18. század utolsó negyedének néhány éve színháztörténetüknek az a ritka, s azóta sem ismételt korszaka, amikor észt föld diktál, Tallinn ad programot más nemzeteknek is. 1784-ben Tallinnban a helybeli nemesség és hivatalnokréteg képviselői A. von KOTZEBUE drámaíró kezdeményezésére német amatőr színházat alapítottak Revaler Liebhaber Theater néven.

106 Ez jelentette a 18. században a helybeli színházi kultúra csúcspontját. Egybeesett ez a fellendülés a 18. század végi és a 19. száAugust von KOTZEBUE zad eleji irodalmi élet fellendülésével 105 К. К ASK—V. PAALMA—L. TORMIS: Theater. In: Soviet Estonia. Land. People. Culture. Tallinn, 1980. 341. p. 106 Tallinn. Kratkij Ènciklopediceskij spravoőnik. Tallinn, 1980. 174. p. Itt jegyezzük meg a színház névmagyarázataként, hogy Tallinn német neve Reval. 98