Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

Ez az összegzés az észt színháztörténetben mind ez ideig még nem készült el. Abban a kutatási stádiumban vannak, amelyet nálunk a múlt századi kutatók, Horváth István, Csaplovics János, Vahot Imre, Toldi Ferenc képviseltek; azaz előbányászták az első színházi előadásokra vonatkozó legrégibb és egymást igen nagy hézaggal követő híradásokat. Emellett minden színháztörténeti összefoglalásukban megemlítik néhány mondat erejéig azokat az adatokat, amelyeket a folkloristák bocsátottak rendelkezésükre. Vagyis: „A színházművészet és a dráma cselekményelemeit már a legrégibb észt szertartások és a folklór is tartalmazzák...", valamint azt, hogy a „15. századból való a legkorábbi adat a színjátszással kapcsolatosan, amikoris Tallinnban a farsang végi húshagyó héten olyan népi játékokat mutattak be, amelyek dramatikus elemeket is tartalmaztak."

86 Hogy ezek melyek lehettek, konkrétan nem ismerjük. Az etnográfusok azóta azonban jó néhány dramatikus elemet tartalmazó népszokást, játékot jegyeztek Jüri ARRAK: Állatkert (ceruzarajz) a következőket: Lakodalmi játékok Konyáron. In: A Déri Múzeum Évkönyve, 1966—1967. Debrecen, 1968. — A temetést parodizáló színjátékszerű szokások kérdéséhez. In: Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, Szolnok, 1973. 221—228. p. — Temetési paródia a derecskéi lakodalomban, Múzeumi Kurír, 1974. 15. sz. 64—66. p. — A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban. Debrecen, 1978. Szerk.: 1STVÁNOVICS Márton—KRÍZA Ildikó: Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. Bp., 1977. A kötet a „Komikum a folklórban című tanácskozás anyagát tartalmazza, s benne több cím is foglalkozik vígjátéki elemek bemutatásával egy-egy szokás ismertetéskor. 85 Sovjetszkaâ Estonia. Ènciklopediceskij spravoönik. Tallinn, 1979. 304. p. 86 Szerk.: L. VÁLT—L. RAUDTITS—A. MIHKELSOO: Tallinn. Kratkij Enciklopediceskij spravoönik. Tallinn, 1980. 173. p. 91