Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

A Debrecenben theologiát hallgató VARGA Lajos — feltehetően professzora, PAPAY József előadásainak hatására — 1877-ben bemásolja HUNFALVY Pál ,, Utazás a Balt-tenger vidékein" munkájának észt vonatkozású részleteit jegyzetfüzetébe. (DMHA: 218—93.) 6 TOLDY F. 1850. 7 HORGER A. 1928. 324. — itt az áll, hogy „...néhány nyelvtudós helyeselte, főleg Gyarmathy és a nagy Révai Miklós, de ők sem tudták e tanítást népszerűvé tenni." 8 HUNFALVY P. 1871. I. kötet. 60 kk. 6 foglalkozott a finn nyelvvel. Ám mint tudjuk, az ő érdeklődésének homlokterében az Ural vidékén maradt rokonaink álltak.

6 Többen voltak viszont, akik szimpatizánsként figyelemmel kísérték az ez irányú kutatásokat. 1869-ben aztán nagy sokára oldódott ez a finnugor rokonságot elutasító merevség. Elsősorban Hunfalvy Pál: „Utazás a Balt-tenger vidékein"

8 című, személyes tapasztalatok alapján született finnországi és észtországi beszámolójának köszönhetően. Ezt követően az 1870-es években Budenz József járt a finneknél. A legjelentősebb azonban a finnugor népek közeledése szempontjából Szinnyei József 1879/80-as évi finnországi tartózkodása volt. Tanulmányútja eredményeként jelent meg a magyarul tanulni kívánó finn diákok számára írott finn nyelvű magyar nyelvtana 1880-ban és az első finn—magyar szótár 1884-ben. Utánuk minden jelesebb magyar nyelvész — Gombocz Zoltán, Melich János, Zsirai Mik-