Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

megfelelő anyagi ereje egy ilyen költséges múzeum megteremtésére. A korán felmerült terv csak 1957-ben realizálódhatott, amikor is az Észt SzSzK minisztériuma határozatba foglalta a falumúzeum létesítését, s Tallinn mellett a Rocca al Mare nevű tengerparti részen kijelölt egy alkalmas, 64 hektár területű részt a létesítmény számára. Még azon évben megindultak a ma sem lezárult munkálatok. A kijelölt terület tengerparti fekvése, megfelelő felszíni tagoltsága, növényzete biztosítja, hogy az észt tájtípusok épületegyüttesei megfelelő környezetbe kerülhessenek.

66 Mind az alaptípusok kiválasztását, mind a történeti szemléletet az teszi lehetővé, hogy a falumúzeum rendezői szerencsésen egyeztetni tudták és összeolvasztották a polgári korszak észt kutatási eredményeit a szovjet korszak egészen más szemléletű eredményeivel. 1931—1933 között jelent meg két kötetben német nyelven I. MANNINEN (1894—1935): Die Sachkultur Estlands

67 című munkája, amely az észtek tárgyi kultúráját mutatja be típusokat alkotva, tájakat különítve el, szinte csak a régészeti munkákban szokásos precizitással. Az ő munkájának vonalát tovább folytatják az észt kutatók, s elsősorban a tartui néprajzi múzeum évkönyvében (Etnograafia Muuseumi Aastaraamat) és kiadványaiban teszik közzé az egyes tárgycsoportok (halászat, faedények, viselet, ötvösművészet stb.) részletekig hatoló, tipológiailag tisztázott feldolgozásait. Ez a nagyszabású alapmunka, s az azóta folyó, múzeumi szemléletű tárgyfeldolgozások lehetővé teszik, hogy a legjellemzőbb változatokat állíthassák ki mind településszerkezetben, mind építményekben, mind egyes tárgyakban. Ehhez járul hozzá a szovjet korszakban kibontakozó, ezt csupán alapnak tekintő komplex, történeti szempontú vizsgálati irány azzal, hogy a típusok közötti összefüggéseket, a mögöttük meghúzódó folyamatokat, okokat is feltárja. 1952-től kezdve a Balti Szovjet Köztársaságokban többször is vezettek nagyszabású expedíciót a népélet tanulmányozására. Az expedíció a komplex megismerést tekintette feladatának, s régészek, néprajzosok, nyelvészek, antropológusok, történészek, geográfusok voltak a Peterson munka közben tagjai. E kutatások, valamint 66 A. ANNIST—H. NITT: 1969. 293—288. p. 67 I. MANNINEN: Die Sachklultur Estlands. I—II. Tartu, 1931—1933. 60