Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

az egyénileg folyó átfogó vizsgálatok [MOORA (1900—1968), LIGI (1928—), LUTS (1929—), VIIRES (1918—), LINNUS (1926—)] nemcsak a folyamatokat tisztázták, de beágyazták az életforma teljességébe az egyes részkérdéseket is. A baltikumra irányuló expedíciók ugyanakkor kiküszöbölték azt a régi hibát, hogy az észteket elszakítva a környező lett, litván, belorusz, lengyel, finn, orosz lakosságtól, függetlenül vizsgálják. Ez nemcsak a határvonáshoz, kulturális érintkezések tisztázásához, de a történeti folyamatok jobb megértéséhez is hozzájárul.

68 Az észt szabadtéri múzeum nem szűkül le az észt nemzetiség bemutatására. A négy fő észt táji csoport mellett helyet kap benne az orosz és svéd népcsoport is. Az orosz etnikum jelenléte érthető, hiszen a lakosság több mint egyötöde orosz. A svéd lakosságról azonban a statisztikák elenyésző számuk miatt meg sem emlékeznek. Kimaradnak ugyanakkor Észtország területén belül, a svédeknél sokkal jelentősebb százalékban itt elő finnek, ukránok, fehéroroszok, zsidók, lettek és lengyelek. Ám éppen ez mutatja azt, hogy nem valamely mechanikus szemléletről van szó, hanem átgondolt koncepcióról. Az idegen etnikumok közül ugyanis csak azok kerültek be a szabadtéri múzeumba, amelyek az észt kultúrára hatással voltak. A délen lakó ukránok, fehéroroszok, lettek és lengyelek nemhogy hatással nem voltak különösebben, de maguk is inkább átvettek több elemet az ész- tektől, vagy észt közvetítéssel más északi népektől (pl. szauna, a szélmalom egy típusa, fűtött gabonaszárító szoba). A finnség ugyanakkor — maga sem lévén önálló — csak közvetítő szerepet töltött be az észtek és svédek között ebben a térségben. A kisszámú zsidóság pedig városlakó volt, s a paraszti kultúrát hatásuk nem is érinthette. A szigetek és a tengerparti halásztelepek kultúráját ugyanakkor a kis mennyiségű svéd lakosság jelentősen befolyásolta, s ez megmutatkozik a faluszerkezetben, halászattal kapcsolatos építményekben, s számos halászeszközben is. Ugyanakkor a svédek egészükben véve (nemcsak az itt lakók) éppen uralmuk révén jelentős hatással voltak az észt kultúra egyéb területeire is. így az észt kultúrára hatást gyakorolt építmények, eszközök bemutatása a svéd etnikumhoz kötötten min- Szigony Kihnu szigetéről denképpen indokolt.

69 Az orosz lakosság jóval jelentősebb számú, mégsem kap a skanzenben nagyobb teret. Ennek oka az, hogy hatásuk nem volt erősebb a jóval kisebb 68 Istoriko-etnografiöeskij atlas Pribaltiki. Zemledelije. Vilnius, 1985. Odezda, Riga, 1968. 69 SZABÓ L. 1977. 32—36. p. 61