Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

IL A TALLINNI SKANZEN Napjaink legnagyobb szabású „néprajzi publikációi" Európa-szerte az ún. szabadtéri néprajzi múzeumok, amelyek a civilizáció rohamos terjedése elől mentik egy helyre az egy népre, népcsoportra, tájra jellemző építményeket, berendezési tárgyakat, használati eszközöket. Egy ilyen szabadtéri múzeum nemcsak látványosság, célja nemcsak bizonyos régi építmények menekítése, óvása, hanem az egyik legmagasabb rendű, legnagyobb költséggel előállított, s legtöbb munkát igénylő tudományos publikáció is. Hosszú előkészítő munkának, széleskörű és elmélyült kutatásnak kell tisztáznia azt, hogy mi milyen arányban, milyen elrendezésben kerüljön be a szabadtéri múzeumba.

65 A szabadtéri néprajzi múzeum létesítése az észtek lakta földön az első világháború idején merült fel először, ám ekkor még gyakorlati megvalósításáról szó sem lehetett. A két világháború között az új észt államnak pedig nem volt A Tallinni Skanzen rajza egy sokszorosított jelvényen 65 SZABÓ I.: 1976. 1—28. p. 59