Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)
BEVEZETŐ Jó száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyarság tudomásul vegye Sajnovics János felfedezését; miszerint a magyar nyelv hasonlít a lapphoz. A jezsuita pap 1769-ben csillagászati megfigyelések céljából utazott lappföldre, s expedíciója közben tett nyelvészeti megfigyeléseit közzé is tette 1770-ben „Demonstratio"' címen megjelent munkájában. Megállapítása felháborodást váltott ki a magyarok körében. Akik ugyan Juliánus barát óta kutatták elődeiket, de a hirtelen támadt „halszagú rokonságot" nem szívesen vállalták. Ugyanis ha igaz a lappokkal való kapcsolat, akkor a finnek, észtek is beletartoznak a rokoni körbe. Sajnovics nem volt nyelvész, nem ismerte a finnugor nyelveket. Sőt Finnországot kikerülve, Skandinávián keresztül jutott el Vardö szigetére is, ahol a lapp nyelvet tanulmányozhatta. Hiteles nyelvészeti bizonyítékokkal ezért nem tudta alátámasztani megfigyeléseit. 2 Az összevetéshez szükséges nyelvek ismeretének nélkülözhetetlenségére hívta fel viszont a nyelvészet terén is járatos Verseghy Ferenc költő a figyelmet 1794-ben Budáról. H. G. Porthan turkui egyetemi professzorhoz írott levelében. 3 A neves tanár 1779-es göttingai tartózkodása alatt az ott tanuló magyar diákoktól tanulni is kezdte nyelvünket, amellyel aztán Finnországban is tovább foglalkozott. Ugyanakkor Verseghy nem tudott előbbre lépni ezen a téren, mivel a Martinovics összeesküvésben való részvétele miatt kilenc esztendőt fogságban töltött. 4 Tudomásunk szerint Trefort Ágoston volt az első jelentősebb tudományos érdeklődésű magyar, aki e célból 1836-ban Finnországban járt. 5 Olyan kutató pedig aki a nyelvet is elsajátította, a tragikus sorsú Reguly Antal volt, aki három esztendővel később, s kifejezetten nyelvészeti összehasonlító vizsgálat céljával 1 BÁRCZI G. 1963. 11—12. p. 2 CSEKEYI. 1928. 71. p. 3 VERSEGHY F. 1987. 1. p. Itt többek között az áll. hogy: „...azok az írók, akik a finn nyelvet a magyarral néhány éve kezdték összevetni, mindkét nyelvet egyszersmind nemigen tudták, hogy annak bizonyítékát kétséget kizáróan megállapítsák; meg kell említeni végül és gondoskodni kell róla, hogy a nyelvek hasonlóságáról vagy azonosságáról nem lehet kijelentést tenni anélkül, hogy valaki ezeket a nyelveket ne beszélje vagy írja...''' (Ford. Gulyás Eva.) 4 CSÁSZÁR E. é. n. Kézirat. DMHA: 318—79. 5 CSEKEY I. i. m. 78. p. 5