Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

olyan polarizálódás figyelhető meg, amelyben a forradalmi eszmék szószólói is szerephez jutnak, megteremtve a proletár színjátszó köröket, a munkásszínjátszást és a forradalmi publicisztikát.

59 A századfordulóra átalakult gazdasági, társadalmi helyzetből eredő 1905-ös majd az 1917-es orosz forradalom a változásra éhes Baltikumon sok követőre talált. Nem véletlen, hogy amikor Észtország történetében először — az 1917-es forradalmi események következtében — lehetőség nyílt az önálló állam megalakítására, erre a pozícióra az 1905-ös forradalom után emigrálni kényszerült, volt tallinni alpolgármester Konstantin PÄTS (1874— 1956) kerül. A pétervári polgári forradalom győzelme utáni napon már Tallinnba is eljutott a cári rendszer bukásának híre, és március 2-án az orosz mintára itt is megtörtént a hatalomátvétel. A megalakult polgári észt pártok követelésére március 30-án az Ideiglenes Kormánytól függetlenséget kaptak. Az önállóság rövid ideig tartott: az év őszén a német csapatok nemcsak Lettországot szállták meg, de az észt szigeteket is. Ezekben a forradalmat követő hónapokban Viktor KINGISSEPP vezetésével Észt földön is proletárdiktatúra alakult, amelynek keretében államosították a bankokat, földesúri birtokokat és munkástanácsok ellenőrzése alá kerültek a gyárak. Az 1918-as német offenzíva megdöntötte ugyan az Észt Munkakommunát, és az észt alkotmánygyűlés kimondta Észtország függetlenségét 1918. február 24-én, ám a segítséget hozó német csapatok megszállóként ott maradtak. Ott-tartózkodásuk alatt — bár először elismerték az ideiglenes észt kormányt és meghagyták az észt védőrséget — a balti bárók befolyására hamarosan feloszlatták az észt katonaságot, törvényen kívül helyezték a kormányt, korlátozták és betiltották az észt újságokat, kötelezővé tették az iskolákban a német nyelv használatát, s kikényszerítették azt a petíciót, amelyben a német császárt arra kérték, hogy az országot csatolja a többi balti tartományokkal együtt Németországhoz. Mindez alatt a városok lakossága éhezett, a munka pedig szünetelt. Mikor 1918 őszén Konstantin Päts fényképe 59 IRD, K. 1973. 54