Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

E kapcsolatok hatása korán mutatkozik. A Narva melletti Kreenholmi manufaktúrában 1872-ben általános sztrájk robban ki.

55 A diákok, a fiatal, harmadik nemzedékhez tartozó értelmiségiek [E. SÖRMUS (1878—1940), J. ANVELT, (1884—1934), H. PÖÖGELMAN (1875—1938)]

56 a marxista tanokhoz való kapcsolódásukkal eleinte egy új, kínálkozó lehetőséget vélnek kiaknázni, amely esetleg a nemzeti önállósodásukhoz is elvezethet. Az 1905-ös forradalom elbukásával — úgy tűnt — ismét csak egyetlen lehetőség marad a nagy cél, a nemzeti önállóság megvalósítására: a kultúra eszközeivel folytatott harc. Ekkor már olyan alkotó egyéniségek jelentkeznek, akik népi alapozottságuk birtokában képesek bekapcsolni az észteket az európai kultúrába, mégpedig egyedi színnel és egyenrangú félként. Az Ifjú Észtország (Noor Eesti) mozgalomban tömörülnek, akiknek jelszava: legyünk észtek, de váljunk európaivá is. Ebben a szellemben — de megváltozott körülmények miatt az elődökhöz képest másképpen — most már az önálló alkotás területén folyatják a harcot a függetlenné válásért. Az irodalom terén ekkor jelentkezik valamennyi modern stílustörekvés és együtt él a már meghonosodottakkal. [L. KOIDULA (1843—1886) — romantikus, A. PIIRIKIVI (1849—1919) — klasszicista, J. LUV (1864—1913) és M. UNDER (1883—1968) —szimbolista, E. ENNO (1875—1934) miszticista, A. KIVIKAS (1898—1974) és O. LUTS (1887—1953) — realista, J. BARBARUS (1890—1946) — kubista irányzatok művelője.]

57 Hasonlóan a képző- és az induló iparművészet területén is gyorsan jelentkeznek a legkülönfélébb nyugati stílustörekvések: Kr. RAUD-dal (1865—1943) a szeceszszió, A. LAIKMAA-val (1898—) és K. MÄGI-vel (1878—1925) a neoimpresszionizmus, N. TRIIK-kel (1884—1940) az expreszszionizmus, A. VABBE-val (1892—1961) a futurizmus jelenik meg észt földön.

58 A zene és a színházművészet nagykorúvá válik, s a 20. század első évtizedeiben e mozgalmak részeként nyelvújítási harc kezdődik, amelyet egy második nagy néprajzi gyüjtőhullám is erősít. E korra esnek a múzeum szervezési törekvések, s némely területen (színjátszás, publicisztika) a bukott forradalom ellenére 55 MUZYKANTOVA, H. (szerk.), 1952. 56 SZABO I. 1970. 107—112. p. és 1971. XXVI. évf. 45. sz. 2120—2123. p 57 KEPES G. 1944. — Kross, J. 1969. 58 SZOLOMYKOVA, I. (föszerk.) 1977 53 Anton Hansen TAMMSAARE: Jog és ököl című regénye a Noor Eesti kiadásában