Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

hivatásosokat foglalkoztató színházak alakulnak, amelyek a kor leghaladóbb színházaihoz, a K. Sz. Sztanyiszlavszkij, illetve a M. Reinhardt színházához kapcsolódnak. A virágzó színházi kultúra megtermékenyíti a drámairodalmat is, s KITZBERG (1855—1927), VILDE (1865—1933) darabjaikkal, illetve az ekkor alkotó zeneszerzők: R. TOBIAS (1873—1918), M. LÜDIG (1880—1908) zenés színházak számára írott műveikkel az észtek bevonulnak Európa rangos alkotóinak körébe. A tudományos élet terén mások a mozgásirányok. Itt a már meglévő tudományos élet átalakulásáról van szó, arról, hogy a nagy múltú tartui egyetem századelőn még szinte teljesen idegen (német és orosz) kutatógárdája észt tudósokkal cserélődik ki, illetve egészül ki. Emellett nem az egyetemen, hanem mint nálunk is; vidéken és más területekről indulva (tanítói, vagy lelkészi képesítés birtokában) a nemzetismeret fontos területeinek: a régészetnek és a néprajznak, illetve a nyelvészetnek a kutatása is megindul. [J. JUNG (1835—1900), M. EISEN (1857—1934).] A nemzeti mozgalom erősödésének időszaka az Oroszország-szerte jelentkező századvégi oroszosító törekvésekkel zárul. S ekkor a súlypont ismét más területekre tevődik át. A harmadik generáció A kapitalizmus oroszországi fejlődésének törvényszerűségei az észt kormányzóság területén is érvényesülnek. Fejlődik az ipar, a faluról városba áramló lakosság munkássá válásának folyamata nagyobb üteművé válik. Külön ösztönző hatású itt a tengerhajózás nagyarányú fejlesztése. Ezek együtt azt eredményezik, hogy az I. világháborút megelőző esztendőkben a munkásság száma a lakosság összlétszámához viszonyítva háromszor annyi, mint az orosz birodalom egyéb részein. Az államterületi összefüggés, a közös sors egy táborba vonta az orosz és észt munkásságot, közöttük helyzetük javítását célozva terjedtek a baloldali eszmék. Ez az időszak azonban az észt értelmiség irányította kulturális-politikai küzdelmeknek már egy úgynevezett harmadik periódusa. Az észt munkásság csupán csak ismerkedik a szocialisztikus eszmékkel, s csak kezdeti kapcsolódásról lehet beszélni. A baloldali ideológiai áramlatok észt földre két irányból jutottak el: Németországból és Oroszország felől. S mivel az észtek ősidőktől fogva tömegesen bírták mindkét nyelvet, a pétervári és németországi egyetemi hallgatók körében az eszmék terjedésének ilyen akadálya nem volt. A századforduló tájékán jelentőssé válik a tartui egyetem és haladó szellemű diákságának szerepe oly módon, hogy a pétervári egyetemről eltanácsolt orosz diákok, mint Pétervárhoz legközelebb eső egyetemre, Tartuba iratkoznak át, s ott folytatják politikai tevékenységüket, illetve innen tartják a kapcsolatot a pétervári marxista körökkel.

54 54 SZABÓ I. 1967. 100—106. p. 52