Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

A nemzetté válási folyamat elindítói Az első generáció hz észt értelmiség első képviselői maguk is jobbágy környezetből származván az észt parasztság törekvéseinek megtestesítői. Fr. R. FAEHLMANN (1798—1850) és Fr. R. KREUTZWALD (1803—1882) köré csoportosulva már az 1820-as évektől kezdve német nyelvű újságok hasábjain (Provinzialblatt für Kur- Liv- und Estland, Inland stb.) vitáznak ősi ellenségük: a balti németség képviselőivel, s igyekeznek a valóságban is érvényt szerezni az 1816/19-es cári rendelkezéseknek. Céljuk, hogy igazi értékeik tükrében mutassák be az észt népet, s ezzel igazolják az észt nemzet létjogosultságát, s ugyanakkor magukat is megerősítsék és felkészítsék egy, az egész népre kiterjesztendő széleskörű kultúrtevékenységre. Ha más indítékból is, de a balti németséggel folytatott harcukban FAEHLMANN-ék segítséget kaptak a feltörekvő orosz értelmiségtől is. A cél megvalósítása érdekében indul elsőként a népdalgyűjtés, amelynek eredményeként létrejön a világ egyik leggazdagabb és legváltozatosabb népköltési antológiája. A népdalgyűjtéshez kapcsolódik az észt kórusmozgalom, amely már első 1869-es rendezvényekor az egész kormányzóság területére kiterjed, s jelentős tömeget (768 énekes és 48 zenész) mozgósít. Ugyanacsak a népdalgyűjtés Friedrich Reinhold KREUTZWALD. Friedrich Robert FAEHLMANN. J. KÖLER festménye К. A. ZEN F rajza 38