Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

napos robotszolgáltatásra kötelezett gazdaságok az Észtlandi Kormányzóságban a gazdán és a gazdasszonyon kívül másokat is eltartottak. Állandóan velük együtt élt két-három béres és egy-két béreslány (cseléd). A hatnapos gazdaságban rendszerint volt egy vagy két pár igás ökör és két-három ló. A parasztgazdaságnak majdnem az egész munkaerejét kimerítette a birtok. A 18. század végére — az előző század végével összehasonlítva — a parasztgazdaságok valamelyest megerősödtek, a paraszti szántó és a munkaállat egy-egy gak-on több volt. De állandóan nőttek a jobbágyi kötelezettségek is. Különösen az úgynevezett kiegészítő és különleges robotszolgáltatások, amelyek a 18. század végén a fél gak-os portákon nem érték el a száz napot egy esztendőben, de a 19. század elején már 130—-170 nap között ingadozott a számuk. A 18. század végén az erőn felüli robotterhek lassan kikezdték a parasztgazdaságokat. 1803—1805 között készült feljegyzésekben a robotban végzett paraszti munka a legkülönfélébb lehetett, szinte a földesúr fantáziájának és igényei mértékének függvényében. Különösen nehézzé váltak a földesúri követelések az aratási időben. A 18. század végén a hatnapos (fél gak-os) parasztok birtokán rendszerint hat munkaképes ember élt: a gazda, a felesége, két béres, két béreslány. Az ilyen gazdaság köteles volt egész nyáron a birtokra küldeni egy bérest, egy béreslányt és egy fogatot, akik hat napot dolgoztak a földesúrnak egy héten. Kiegészítő munkásokat igényelt még a szénakaszálás, ami különösen nehézzé vált július 25-e körül, amikor megkezdődött a termés betakarítása, mert a birtokos az ilyen háztartástól követelt a kiegészítő robotszolgáltatás fejében még másik két, vagy három aratót is. Több, 19. század elején összeállított kimutatásban megjegyzik, hogy a termés betakarításának idején a parasztudvarokból egy kivételével elviszik az összes munkaképes embert. Csak a földesúri termés betakarítása után dolgozhat a paraszt a saját földjén. A 18. század végén és Az „Észt Múzeumi Napok" a 19. század elején a pa- rendezvénysorozat emblémája 32 A. VASSAR—

G. NAAN (szerk.): 1961. i. m. 620—621. 31