Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

A MUHU-szigeti erődítmény ostroma. О. KANGILASKI rajza rájuk. Nemcsak az egymást követő lengyel, svéd, orosz nagyhatalmak idegen kormányzata nyomorítja őket, de nyakukon ül a Német Lovagrend leszármazottaiból kialakult német földbirtokosság. Az észt történelem tükröződik népmeséik világában is. Náluk a számunkra oly megszokott király alakja mondai homályba vész, helyét a gazdag, de ostoba és kíméletlen német gazda foglalja el, aki mindig alul marad a szegény, de becsületes és ravasz észt jobbággyal szemben. A valóság azonban ennek éppen az ellenkezője volt. A népeink közötti szálakról mit sem tudó Báthory István erdélyi fejedelem (1571—1576), a későbbi lengyel király (1576—1586) megdöbbenve tapasztalja a kiszolgáltatottság szélsőséges megnyilatkozásait. A német lovagokhoz intézett iratában írja: „Die arme Bauernschaft wird von ihren Herren in einer Weise tyrannisiert und ausgebeutet, die in der ganzen Welt, auch bei den Heiden und Barbaren unerhört ist." (,,A szegény parasztságot urai olyan mértékben tyrannizálják és kizsákmányolják, hogy az az egész világon, még a pogányoknál is hallatlan.")

28 A livóniai háborúban (1558—1583) a német lovagrend hatalma meggyengül ugyan, de a Rettegett Iván ellen vonuló, Báthory vezette lengyel, svéd, és dán csapatok győzelmei után Livóniát Lengyelországnak, az észt területeket pedig Svédországnak osztották. 28 VIRÁNYI E. 1928. 130. p. 25