Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

Az Academia Gustaviana (K. Pöllu aquatintája) A svédek viszonylag parasztpártoló uralma némi enyhülést hoz megpróbáltatásaik után. A német földesurak kezéből az állami birtokokat a korona tulajdonává tették, igyekeztek a féktelen német kiskirályokat kordában tartani, a paraszti terheken könnyíteni. Főleg azonban a közművelődés, a nép kulturálódásának területén hoztak újat. Iskolákat építettek, megnyitotta kapuit az első egyetem, az Academia Gustaviana, elrendelték az általános tankötelezettséget, megindult a könyvnyomtatás. Svédország közel két évzázados baltikumi hegemóniája az északi háborút lezáró 172l-es orosz—svéd békével törik meg, többek között Észtország, Livónia is az Orosz birodalomhoz kerül. A német bárók visszakapják jogaikat, s az északi háború pusztításai után egy időre a korábbinál is súlyosabb gazdasági és szociális állapotok alakulnak. Változást majd csak a Nyugat-Európából behatoló, a napóleoni háborúk során az orosz birodalmat is érintő felvilágosodás hoz, amelynek eszméi igen nagy hatással vannak az észt lakosú részeket is magába foglaló liviandi területen is. Ennek következtében már a 18. század végén lehetővé válik, hogy az észt parasztság soraiból értelmiségiek: tanítók, orvosok, papok emelkedhetnek ki. E megindult folyamatnak különlegesen erős lökést ad a társadalmi kérdések részleges megoldódása Livlandban. II. Katalin (1762—1796), majd I. Sándor (1801—1825) uralkodása idején fokozatosan változik meg az észt nép élete. Az orosz birodalom erre az időre ugyanis már véglegesen leszámol a versenytárs: a svéd birodalom hatalmi 26