Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

I. A HALADÓ ÉRTELMISÉG ÚTKERESÉSI KÍSÉRLETEI ÉSZTORSZÁGBAN A NEMZETI ÖNTUDATRA ÉBREDÉS IDŐSZAKÁTÓL Az észt történelemről Finnugor népeink közül a finnek után. az észtek a legfejlettebb és legnépesebb rokonaink. Kimagasló, európai szintű kultúrájuk rendkívül mostoha történelmi és társadalmi körülmények között fejlődött. A Balti-tenger partján fekvő Észtország mindig ütközőpontja volt az északi nagyhatalmak területszerző céljainak. A 13. századtól kezdődően megszűnt önállóságuk, mindig valamelyik nagyobb birodalom fennhatósága alatt, egyik vagy másik tartományaként, kormányzóságaként vergődtek. Éppen ezért Észtország története, az észt nép életében bekövetkezett nagyobb események, fordulópontok szoros kapcsolatban álltak a környező nagyobb államok történetével. Az észtek a térségben való megtelepülésük első időszakában békében, háborítatlanul éltek az ott talált őslakosokkal, s szervezni kezdték saját életüket. Központokat, kikötőket alapítottak, amelyek biztosítására földvárakat emeltek. Százhatvan ilyen létesítményt tártak fel, illetve regisztráltak a kutatók, melyek területi egységekbe szerveződtek (maakond). Nyolc ilyen tartomány szerveződött, élükön egy-egy gazdag, egész falut is birtokló, úgynevezett „vanem"-mel (vana=vén). A szerveződés azonban nem teljesedhetett ki, nem lett belőlük egységes állam. Ellentétben a hasonló nyugati alakulatokkal, amelyek a 19. századtól kezdve elsőként Franciaországot, majd Spanyolországot és Angliát, a 10. században a dán, svéd, norvég nemzetállamok létrejöttét eredményezték. Mindez a kereszténység felvételével járt együtt. S mikor a már keresztény országok eléggé megerősödtek, terjeszteni kezdték hitüket, s expanziós szándékaikkal a pogányok felé fordultak. A pogány észtek ellen először a keresztény északiak. Ekkor éri őket Bereczki Urmas szóhasználatával élve a „viking hatás". Az észtek lakóterülete ugyanis a kereskedő normannok számára felbecsülhetetlen fontosságú lesz, hiszen itt keresztezik egymást az Észak-Európát a Fekete-tengerrel és a Volga—Káma vidéki úgynevezett Nagy Bulgáriával, s ezen keresztül Bagdaddal összekötő fontos kereskedelmi utak. így az észt területek a terjeszkedő dánok, majd svédek érdekkörébe kerülnek. Az észtek azonban ekkor még ellenállnak. Jóllehet, a dánok Fulcot Észtország püspökévé is kinevezik, ám ők nemcsak hogy megmaradnak pogányságukban, hanem — 23