Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

realizmus felé fordult. Bár a húszas években az észt festészetben az avantgárd irányok váltak meghatározóvá, a század eleji hagyományos irányzatok is tovább éltek. Képviselőik közül többen beléptek az 1922-ben, Tallinnban létrehozott „Észt Művészek Központi Társasága' ' egyesületbe. Ennek a körnek a tagjai elsősorban a nemzeti romantikus elvek továbbvitelére fordították figyelmüket, s ezt követték az 1930-as években is. August JANSEN színes, dekoratív tanyasi képei s a századelő realista stílusában festett portréi is ebbe a vonulatba tartoznak. Legmeggyőzőbb és legjelentősebb képviselőjük Kristjan RAUD volt. Munkásságának alapvető részét grafikái képezik, de festészete sem elhanyagolható. Ants LAIKMAA ez idő tájt Nyugat-Észtország jellegzetes tájairól, falusi épületeiről, tanyáiról etnografikus hitelességgel festett képeit is a nemzeti romantikus stílus jellemezte. Mindketten jelentős pedegógiai tevékenységet is folytattak, LAIKMAA 1903-ban, RAUD pedig 1907-ben nyitott stúdiót Tartuban. Kettejük tevékenységére néhány szóban külön is figyelmet kell fordítanunk, mivel az észt nemzeti művészet terén döntő hatású volt munkásságuk. Kristjan RAUD már a Péterburgi Művészeti Akadémián folytatott tanulmányai idején is számos olyan tollrajzot készített, amelyhez a modellt az észt parasztok, halászok napi élete, munkája, szórakozása adta. Maga is paraszt származású lévén, együttérzése és témaválasztása természetes volt. Talán éppen ezért hasonlítják munkásságát Millet hasonló tárgyú festményeihez, azok realizmusához. Az 1890-es évek végén RAUD Düsseldorfban, majd Münchenben folytatja tanulmányait. Művészetének csúcsára főként a grafikában majd a 20. század első harmadában jut. Hasonlóan fontos az észt művészetben Ants LAIKMAA tevékenysége. RAUD-hoz hasonlóan ő is a művészetszervezés, publicisztika, pedagógia terén egyaránt aktív munkásságot fejtett ki. LAIKMAA inkább festőnek tartotta magát, kedvenc technikája a pasztell, fő témája a portré volt. (Többek között megfestette F. R. KREUTZWALD, M. GORKIJ, L. Nikolai TRIIK: Ants Laikmaa portréja (olaj, 1913) 136