Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

Munkaeszközök, használati tárgyak és fegyverek a mezolitikumtól a XIII. századig. (1. Kőbalta és csont szigonyvég Kundából; — 2. Peremezett bronzbalta és kopjavég — i. e. II. évrzred 2. fele; 3. Csontnyíl és szigonyvég az Iru erődítményből — i. e. I. évezred első fele; — 4. Sarló, fejsze és perselyes fejsze vasból — i. e. I. évezred első fele; — 5. Vasbalta; — 6. Nyírfakéregből készült kerek kosár; — 7. Kézimalom köve; — 8. Agyagedény; (5—8-ig valamennyi Löhavereből a XIII. századból); — 9. Kard Neerutiből — XIII. sz. eleje; — 10. Dárda és nyílvégek Otepääböl — XII—XIII. sz. többirányú származásra utal: dél-, és észak-skandináviai, pomerániai és belsőoroszországi eredetűek vagy alapanyagúak a használati eszközök. A bronzkorban ezekhez a már korábban megtelepedett, ám még névtelen népekhez nevekkel rendelkezők társulnak, az Ural közepe tájáról és a Káma mentéről származó finnugorok. Közülük a finnek és az észtek húzódtak erre a területre és a már itt élőkkel keveredve adtak nevet a balti-tengerparti területeknek.

19 Ám ugyanúgy élték ezt a tájat is, ahogy korábbi létük során lakott földjeiket, nem hódító szándékkal telepedtek itt meg, hanem békés megélhetést kerestek és találtak. így nem zavarták — mutatja a hosszú évszázadok alatti keveredés, összeolvadás az ős baltiakkal — egymás megélhetési lehetőségeit. Mindketten: jövevények és befogadók a természet, a táj nyújtotta lehetőségekhez alkalmazkodva rendezték be technikailag is alig és lassan változó-fejlődő életüket. Ám természetesen fenntartva a kapcsolatot környezetükkel, s befogadva mindazt a bármilyen irányból érkező és általuk megemészthető, felszívható kultúrhatást, amely később már közös kultúrájukban is mindmáig jelen van. A hatások alól ugyanis nem vonhatták ki magukat. Egyszerűen azért, mert túlságosan exponált helyen, kultúrák, érdekek kereszteződési és ütközőpontjában éltek.

20 A Baltikum mindig a nagyhatalmak ütköző zónája volt, orosz, svéd birodalmi, sőt német, lengyel érdekeltségi terület. Miután birtoklása a Balti-öböl 19 MOORA, H, (szerk.) 1956. — MOORA, H.—SELIRAND, J. (szerk.) 1966. — SCHMIEDEHELM, M.—JAANITS, L.—SELIRAND, J. (szerk.), 1970. 20 MARKUS В. 1972. III. 25. 5. p. 12