Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
tervét, ám az előző sikertelenség nyomán a kérés országgyűlés elé történő beterjesztése időszerűtlenné vált. 308 E sikertelenségek ellenére az 1832/36. évi országgyűlésre kidolgozott utasítások közé újra bevették, hogy amennyiben a "Katona állítás ez úttal sem mentethetnének fel ezen Kerületek ... a Katona állítás terhe a Megyebeli Birtoktalan Lakosok számokhoz képpest mérsékelve vettessen ki a Kerületekre". A kerületi közgyűlés ekkor már a hadiadó fizetésével kapcsolatos állásfoglalást sem kerülhette el, s ebben némileg mérsékelték korábbi "radikálisabb" elképzeléseiket. A redemptusok nevében késznek mutatkoztak az 1745-ös redempció idején vállalt 83 nádori portára eső adóösszeg mindenkori fizetésére, ámde azzal a megkötéssel, hogy e "Javakon túl minden egyéb Jász-Kun Birtokosok (ti. redemptusok) birtokjukban lévő Javak és Haszonvételek az Insurrectionalis terheknek objectumai legyenek, következésképpen a Kerületek ujabb Portákk kivetésével igasságosan eddig se, és most se terheltethetnek, míg az Ország Gyűlései Törvény által el nem határoztatik, hogy a Kerületekben mennyi és milyen Javak vagy Haszonvételek legyenek Contributio tárgyai? mellyek, s millyenek pedig az insurrectionalis kötelességeket illetően". 309 (Emlékeztetőül: a Jászkunságra ekkor 100 nádori porta esett, de már ismert volt ezek számának 125-re emelése. 310 ) A hadiadó felosztása, illetve az insurrekcióra köteles jászkun lakosok és birtokok országos törvény általi elkülönítése (melyet akár jászkun teherelkülönítési törvénynek is nevezhetünk) soha nem valósult meg. 1832-től a magyar országgyűlések fő meghatározójává a polgári átalakulásért vívott küzdelem vált, melynek célkitűzései között a nemesi kiváltságok lebontása is szerepelt. Az égető országos problémák miatt a jászkun követek kérésüket még a diétái tárgyak közé sem tudták soha beiktatni. Az 1839-es országgyűlésre készült utasításokban még szerepelt ugyan ez az óhaj, az 1843-asban viszont már nem. 311 A Kerületek ekkorra már maguk is belátták törekvéseik megvalósíthatatlan voltát, s hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy hosszabb távon — minden demokratizmusuk és haladó vonásuk ellenére — a jászkun privilégiumok megléte sem egyeztethető össze a polgári átalakulás országos alapelveivel. A jászkun redemptusok, valamint a törzsökös hajdúk megnemesítésével kapcsolatos kísérletek jól mutatják, hogy a szabad kerületek társadalmi fejlődése minden pozitív vonása ellenére sem kapcsolódik olyan szervesen a polgári fejlődéshez, mint azt korábban sokan hitték, feltételezték. A tipikusan feudális földrajzi-történeti régió, a környezet hatása mindkét szabad kerület társadalmi fejlődésére nyilvánvaló és jól megfigyelhető. Ezzel magyarázható, hogy a Jászkun Kerületben a szabadparaszti fejlődéssel korábban teljességgel összeegyeztethetetlennek tartott fogalmak kaptak új, sajátosan helyi értelmezést, mint pl. az ősiség. 308 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1830. 4. fasc. 1434. sz. 309 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1832. 4. fasc. 2207. sz. 310 BagiG., 1991. 119. 311 Bagi G., 1991. 130—131. és 146—147. 65
