Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

1814-es birtokkönyv alapján visszakövetkeztetve 177 birtokost különítettem el.

231 Utólag találtam meg a helyi Liber Fundit, melynek eleje hiányzik.

232 A helyi földváltást bonyolította, hogy a belső határbeli váltott föld mellett Orgoványt függetlenül váltották meg, s ehhez is a redempció után osztottak szanki pusztarészt, rendszerint egy lécre 3 forint 20 dénár értékben. A Liber Fundi alapján 1765 körül a településnek 188 redemptus birtokosa lehetett, közülük 6 birtoknagysága ismeretlen. A birtokok az alábbiak szerint különültek el. 25 forint alatt váltott 6, 25—50-ig 26, 50—75-ig 19, 75—100-ig 26, 100—125-ig 20, 125—150-ig 17, 150—175-ig 13, 175—200-ig 13, 200—225-ig 3, 225—250-ig 10, 250—275-ig 1, 275—300-ig 1, 300—325-ig 3, 350—375-ig 2, 375—400-ig 2, efölött pedig 20 fő. A legjelentősebb birtokos Maár Gergely volt 720 forintos (36 léc) belső határbeli, s 471 forint 5 dénáros orgoványi földdel, amihez utóbb még szanki jusst is kapott. Emellett jelentős földváltóknak tekinthetők még a Jósa (3), Tekes, Beraáth, Nagy, Hajdú, Horváth, Baky (2), Berkó, Aczél, Papp és Varga családok. A Liber Fundi bejegyzései szerint az eredetileg vállalt birtoknál 11 fő redimált többet, 44 pedig kevesebbet.

233 A redempcióval megváltott jászkun birtokok nagysága idővel bővült, az új puszták árát azonban már nem számolták a megváltási összegekhez. Félegyházánál már megemlékeztünk Csólyos és Galambos 1750-es évekbeli megszerzéséről. Több pusztacsere zajlott le a jász települések esetében is. Karcag az 1770-es években erővel beköltöztetett katolikusok földváltságából utóbb Hegyesbort szerezte meg. A redempcióval kialakult állandó jászkun birtok jellemzője, hogy már nagysága alapján is jóval felülmúlta az úrbérrendezéssel még csak körvonalazódó jobbágybirtokot. Ugyanakkor az adatokat tekintve az is kitűnik, hogy a Jászság zöménél valamilyen telek, vagy sessió volt a földváltás alapegysége, s erre következtethetünk több jászokkal kapcsolatba hozható kiskun közösségnél (Félegyháza, s talán még Majsa és Dorozsma) is. Ugyanakkor a többi településen jórészt forintos földdel, vagy valamilyen földmértékkel (pózna, öl, lánc) számoltak. Szintén a Jászságra jellemző a váltható földterületek maximálása is, amely a jelzett kiskun településeken is gyanítható. Kérdéses, hogy ez táji sajátossággal, esetleg betelepültségi szinttel magyarázható-e, vagy még egyéb tényezőkkel is. 230 Illyés В., 1980. 20. 231 BKML Kunszentmiklós, "Birtokosok nevei és birtokaik dedukciója a funduális liber alapján, 1814. Mivel a három puszta adatai igen hiányosak, csak a belső határ birtokait tekintve az alábbi adatsor állítható össze: 0—50 forintig 37, 50— 100-ig 42, 100—150-ig 31, 150—200-ig 30, 200—250-ig 4, 250—300-ig 4, 300—400-ig 19, 400 forint felett pedig 3 fö váltott földet Bagi G., 1993/a 29—37. 232 SZML Kunszentmárton, Liber Fundi helyén. 233 SZML Kunszentmárton, Liber Fundi helyén. 48