Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
Majsa levéltári anyaga a második világháborúban megsemmisült, így a földváltást csak a publikációk nyomán tudjuk rekonstruálni. Itt a lánc szántó 2 kat. holdat és 600 négyszögölet, a lánc szőlő 500 négyszögölet tett ki. 221 1745-ben 145 fő jegyzett be földváltást, 222 de számuk 1753-ig 128-ra csökkent. 223 Itt a jelek szerint 150 forintos váltság volt a legmagasabb, s ez jelentett egy egész részt, de egészen szabálytalan összegek is előfordultak, egészen 10 forintig. 1745-ben 11—20 holdig 4, 20—50 holdig 74, 51—100 holdig 44, 100—200 holdig pedig 27 személy jegyzett földet. Valószínűnek tűnik, hogy ezek az összegek — minthogy 150 forintra 125 holdas birtok jutott — az egész, fél, negyed és nyolcad telkeknek feleltek meg. 1753-ig 16 fő váltott egész részt, 29-en 1/2-et, 43-an 1/4-et, a többiek pedig ez alatt. Az 1745-ös jegyzék 145 nevéből 69 az 1753-as lajstromban is szerepel. Ezeknél kétségtelenül többen éltek itt, de már csak mint irredemptusok. A fennmaradó részből sokan Bács vármegyébe költöztek, a betelepítendő uradalmakra. A népmozgás itt is jelentős volt. Az 1756-os második Liber Fundi ugyanakkor azt mutatja, hogy az első foglalók jelentős része nem tudta megőrizni birtokát. Az 1753-as és 1756-os földkönyvek összevetése során kitűnt, hogy csupán 90 név egyezik, 38-an eltűntek, míg 57 új név fordul elő. 224 Fülöpszálláson a levéltári anyag elpusztult, egyedül a "Liber Fundi" 1905-ös másolata maradt meg. Itt 25 forint váltságra 16 kat. hold 400 négyszögöl birtok esett. 225 A lakosok 25—350 forint összegig redimáltak, s a váltságkategóriák is szabályosak voltak. 17-en 25, 27-en 50, 9-en 75, 36-an 100, 7-en 125, 18-an 150, 8-an 175, 15-en 200, 3-an 250, 1 fő pedig 300 forint értékben váltott földet. A legnagyobb helyi birtokosok Bankos István és Szálai János voltak, 350—350 forintos váltsággal. A jelentősebb famíliák között említhető még a Horváth, M. Csaplár (2) és a Szabó is. 226 Lacházán a forintos föld 855, egy kapa szőlő pedig 300 négyszögöl volt. 22 Itt a redempciós vállalásokat 1745. november 28-án rögzítették, s 112 főt írtak össze, összesen 8476 forinttal. Ekkor 1—1 fő jegyzett 5 és 10, 3-an 20, 24-en 25, 1 fő 26, 8-an 30, 10-en 40, 12-en 50, 9-en 60, 2-en 75, 1—1 fő 80 és 90, 18-an 100, 4-en 110, 2-en 120, 1—1 fő 130 és 140, 7-en 150, s 1 személy 170 forintos váltságot. Emellett Bodor János, Tóth Mihály, Szabó János és Веке Sámuel 2—200, Galambos István pedig 250 forintos földet váltott. Utólag ezek közül 8 gazda esett ki, 1—1 fő 10 és 40, míg 2—2 fő 15, 20 és 25 forinttal. 228 Kunszentmiklóson a redempció kori anyag teljesen elpusztult. Annyi ismert, hogy a belső határban egy lánc, vagy léc föld 20 forintot ért, s 16 egész 560/1200 holdat tett ki, míg a pusztákon 1175 és 1900 négyszögölet. 229 Illyés Bálint itt ekkor 215 redemptussal (redemptus házzal) számol 230 , magam az 221 Gyárfás I., 1880. 683. 222 Sztrinkó I., 1990. 11. Más adatok 148 személyt említenek. Takács I., 1946. 253. 223 Sztrinkó I., 1990. 9. 224 Sztrinkó I., 1990. 11—12. 225 Gyárfás I., 1880. 683. 226 BKML Fülöpszállás, A "Liber Fundi 1905. évi másolata. 227 Gyárfás I., 1880. 683. 228 PML Kiskunlacháza, tan. ir. 1745. Capsa K, Fasc. 3., No. 6. 229 Gyárfás I., 1880. 683. 47
