Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

töröltek a redemptusok közül, így a birtokosok száma 261-ről 246-ra csökkent, a birtoktalanoké viszont 51-ről 64-re nőtt. Ekkorra a legnagyobb birtoka már Dus Jánosnak volt, 415 forinttal.

201 Kunhegyes XVIII. századi anyaga teljesen megsemmisült, így különösen fontos, hogy Dr. Szabó Lajos helytörténész a közelmúltban egy magánszemélynél rátalált egy dátum nélküli redempciós lajstromra. A helyi redempciónak tudtunkkal ez az egyetlen ismert dokumentuma.

202 Itt a forintos föld elnevezés dívott, mely az első osztályú szántóknál 1275 négyszögölet tett ki.

203 Kolosy Lajos szerint használták a rúd föld elnevezést is. Egy rúd 2 lánccal egyezett, s 20 forintot ért.

204 Forrásunk szerint itt 185 személy váltott földet. A jelekből ítélve a lakosok külön fizettek a telek, illetve a határ megváltásába, ám olykor igen aránytalanul. A beltelek vakságába (1—34 forint) a földváltók közül 8-an, a határéba pedig a portát váltók közül 4-en nem fizettek. Úgy tűnik, a váltságnak nem volt szabályozása, a lakosok 6-tól 386 forintig terjedő összegeket adtak. (Mivel az alsó birtokhatárt utóbb 20 forintban rögzítették, a névsor alighanem az 1752-es kerületi határozat előtt készült.) Összesítésünk szerint 0—25 forintig 5, 25—50-ig 46, 50—75-ig 40, 75—100-ig 31, 100—125-ig 26, 125—150-ig 16, 150—175-ig 3, 175—200-ig 9, 200—225-ig 2, 225—250-ig 1, 250—275-ig 4, míg efölött 2 személy váltott földet. A legnagyobb birtokot Mészáros János — vélhetően a bárói címet, s lovassági tábornoki rangot elért Mészáros János apja, korábban nagykun adószedő

205 — redimálta 386 forinttal, amiből 19 forint esett a porta, 367 pedig a föld megváltására. Őt Szabó Ferencné 315, Baranya István 266, Apostol Máténé 255, valamint Kun György és Kotzó István egyaránt 251 forintossal követte. Félegyházán a megváltás alapegysége a sessió volt, mely Szerelemhegyi Tivadar alapján — kezdetben — 200 forintot ért.

206 A negyed rész föld Gyárfás István szerint mintegy 30 holdat tett ki.

207 Itt 218 fó jelezte 1745-ben a földváltás iránti szándékát. A település alig két évvel korábbi megüléséből adódó népességmozgás nagyságára utal, hogy az ekkor összeírtak egyharmada a későbbiekben eltűnt a településről. Ugyanakkor a földváltás helyi sajátossága volt, hogy a pénzhiány miatt 12, 6, illetve 3 forintért egész, fél és negyed házhelyeket osztottak ki a lakosok között, 3 forintért kertetlen háztelkeket, sőt 80 dénárral a marhákat is megadóztatták. A lakosok közül egész telket 43, felet 61, negyedet 76 gazda, a házhely váltáskor 37-en egész, 68-an fél, 89-en negyed háztelket, 61-en pedig kertetlen háztelket váltottak. (A telek- és a portaváltás láthatóan itt sem volt pontos összhangban.) így végeredményben az egész helyes 201 Kormos L., 1967. 58. 202 Köszönöm Dr. Szabó Lajosnak, hogy ebbe az értékes forrásba betekintést nyújtott, sőt azt lemásolhattam. 203 Gyárfás I., 1880. 682. 204 Kolosy L., 1926. 17. 205 Kiss J., 1992. 155. 206 Szerelemhegyi T., 1882. 115—116. 207 Gyárfás I., 1880. 683. 44