Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

összesen 92,94 forintot fizettek vissza a 10250 forintos redempcióba, s a különbözét fejében a Kerületektőt vettek fel 800 forintnyi hitelt.

141 'Az egyes lakosok pénzkölcsönzéseire kevés adat maradt, noha nyilvánvaló, hogy -7 az állami adók előteremtése mellett — általában ők sem tudtak azonnal, s kizárólag saját erőből fizetni. Lacházán 1746-ban 26 személy nevét, s az általuk felvett

1

kölcsön összegét írták össze. (Minthogy itt összesen 113 redimáló volt, valamivel több mint 20%-uk kölcsönfelvétele bizonyított.) Ennek alapján 1—1 fő 10, 22, 30, 32, 35, 70, 90 és 145, 4—4 fő 25 és 50, 3-an 40, 7-en pedig 100 forintot kölcsönöztek, feltehetően a helybeli tehetősebbektől, valamint a környező úrbéres településekről. Zálogként cserébe búzát, szántást, olykor pedig fehér ruhát kötöttek le.

142 Ugyanakkor számos példa mutatja, hogy a helyi lakosság legtehetősebb része nemcsak saját redempcióját fizette ki könnyen, hanem saját települése számára is kölcsönzött. A módosabb egyének gyakorta támogatták egymást, illetve szegényebb rokonaikat. Apátin Dósa Pál nemcsak magának váltott földet, hanem további hat személynek is.

143 Általános volt a testvérek, rokonok közös földváltsága. A szorult helyzetben lévő települések speciális pénzszerzési módokkal igyekeztek ezekben az években kiadásaikat, valamint a kölcsöntőkéket csökkenteni. Gyakori eset volt az állatállomány megadóztatása. Berényben 11933 marha után vetettek ki darabonként 15 dénárt,

144 Félegyházán pedig 1745-ben előbb 80, majd 1748-ban 30 dénárt.

145 Karcagon is éltek ezzel a lehetőséggel, ami miatt utóbb az irredemptusok is követelték a szabad legeltetés jogát.

146 A már befizetett redempcióra szintén vetettek ki pótadót. Berény minden forintról 1 garast szedetett be, s feltehetően ide sorolható a 60-as évek elején Kunszentmiklós forintonként 16 dénáros pótkivetése is.

147 Olykor megadóztatták a közjövedelmek tárgyait is. Félegyházán 1748-ben a lakosokról 4, míg a malmok után 2 forintot vettek be.

148 Ugyanakkor a közkasszákból is mindenütt irányítottak át hosszabb-rövidebb időre pénzeket a redempcióba. így volt ez pl. Félegyházán, Dorozsmán, Árokszálláson, míg Madarason 2429 forintra eső területet végérvényesen a közkasszákból váltottak meg. Máig nem tisztázottak a kölcsönök felvételének részletei, módszerei. A visszafizetésekkel kapcsolatban csak egyes településekről rendelkezünk elszórt adatokkal, s nem ismert, hogy a megváltakozás teljes kölcsönügyletei milyen 141 Sztrinkó I., 1990. 10. 142 PML Kiskunlacháza, tan. ir. 1746. Capsa K., Fasc. 3., No. 4. 143 Rusvay L., 1969. 162. 144 SZML Jászberény, tan. jkv. 1760. szept. 30. 143. 145 Szerelemhegyi T., 1882. 115—120. 146 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1792. 9. fasc. 919. sz. 147 SZML Jászberény, tan. jkv. 1760. szept. 30. 143.; Uo. Kunszentmárton, Liber Fundi helyén. 148 Szerelemhegyi T., 1882. 115—120. 149 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1823. 2. fasc. 1508. sz. Utóbb 1790-től ezt a területet osztották ki a birtokosoknak. 36