Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
A Kerületek nevében 1745-ben felvett kölcsönök zömének kifizetése (a települések tulajdonképpeni redempciója) jórészt még 1748 vége előtt lezajlott, viszont az egyes közösségek által az erre felvett összegek törlesztése (a lakosok redempciója) néhol még egy-másfél évtizedig is elhúzódhatott. 1746. április 16-án a kiskunok megállapították, hogy településeik a redempcióval nem igyekeznek. Ezért kimondták, hogy a nem fizető emberek nevét adják le, mert különben a helységek a pusztáikat el fogják veszíteni. 61 A május 19-i kerületi közgyűlésen elhatározták, hogy a redempciót fizetni nem tudó szegény nép marháit és más barmait a helységek bírái illendő áron tartoznak átvenni. Ezenkívül a termés nyolcadát is kötelesek voltak pénzre váltani, s a redempcionális kasszába befizetni. Végül rögzítették, hogy a redempcióba fizetni nem akaró gazdák "tilalmaztassanak el" földjüktől. 62 A közgyűlés ebben az évben azt is elrendelte, hogy a földeket a lakosok között már redempciós proportio szerint kell felosztani. 63 Berényben a tanács 1746-ban a kölcsönzött pénzek kamatainak letételére hívta fel a lakosságot, mert előtte "az szántóföldet bevetni szabad nem lészen". Ugyanakkor leszögezték, hogy mivel ezzel még a kölcsön összege nem csökken, "más Vetőre senkinek föld nem fog adatni, hacsak a Redemptiót egészen le nem fizeti". 64 Május folyamán azt is kimondták, hogy amely "Gazda Redemptióját le tehetné, és abban fonnyakodván húzza, s halasztya, le tenni nem akarja, értvén egyedül azt, ki könnyen le teheti, az ollyan tiltassík el Földitül. A Szegénység mind az által annyira ne kínszeríttessík, hogy vonó marhájától, a Redemptio kedvéért kínteleníttessék magát meg fosztani ..." Értesültek ugyanakkor a főkapitánytól arról is, hogy "sok helyeken a Szegénység míg az adósság alól fizetheti magát, kész volna búzájától részt adni". Ezt az elvet el is fogadták. 65 A nyár folyamán Berényben a redempcióban részt nem vevőket árendafizetésre kötelezték. Rögzítették, hogy többen is vannak, kik csak kertet, vagy csak szántót váltottak, s mivel a kert és szántó azonos árú, aki így redimált, az tőkepénzzel és kamattal csak a felével tartozik. Végezetül kimondták, hogy a földről, s a redempcióról időközben lemondott lakosok határidőre új gazdát állítsanak váltságukra, mert ha nem, akkor az egész tőkepénzt és kamatot nekik kell megfizetni. 66 Az első részletek kifizetése, s a lakosokat terhelő kamatterhek nyomán már a második évben adatolható a redemptusok és irredemptusok közötti elkülönítés szándéka. Apátin 1746-ban megszerzett mezővárosi cím a városi gazdálkodás átszervezését igényelte. Ezért kimondták, hogy minden 1/16-od sessió váltott föld után 2-2 akó bor adómentes, ám efölött a termés adóköteles, s minden 11. rész 61 Gyárfás l, 1883. 22. 62 Hild V., é.n. VIII. köt. 291-297.; Sztriha K., 1937. 80. 63 Fodor F., 1942. 274. 64 SZML Jászberény, tan. jkv. 1746. Jul. 15. 20. 65 SZML Jászberény, tan. jkv. 1746. máj. 20. 15. 66 SZML Jászberény, tan. jkv. 1746. jún. 4. 19. 25