Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

főkapitány is bírálta a tanácsot tevékenységéért — alapjában mégis a "lázadók" ellenében döntött.

1312 Halason végeredményben tehát a redemptus jogok sérelme, s a tisztviselők visszaélése tekinthető a mozgalom kiváltó okának, és az eset erőszakos jellege is vitatható. Apátin — mint már említettük — a helyi problémák jóval összetettebbek voltak, s közel másfél évtizedes elégedetlenkedés után vezettek robbanáshoz. 1813-ban Ozorótzky János apáti nótáriusnak a tanács 18 évi hű szolgálatai után a tanács ház- és kerthelyet adott, ám nemes Tajthy István fellázította a lakosokat a tanács, a jegyző, illetve a végzés ellen. A kerületi vizsgálat szerint az incidesben jelentős szerepe volt Bollók Mihály plébánosnak is, aki a város patronátusi jogait vitatta.

1313 Tajthyt néhány társával külső tőrvényhatóságban letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ám ennek letöltése után 1817-től újra kezdték a lazítást Ozorótzky és a tanács ellen. Országos nemesként több alkalommal is elutasították a Kerületek, sőt utóbb már a nádor főhatóságát is. A Kerületek — a helyi nemesek mozgalmának újraéledésétől tartva — igyekeztek elkerülni a nemesi jogok megsértését, ám ezzel csak a lázongás terjedését segítették. Az újabb apáti mozgalom vezetői Tajthy István, Máté és József, Dósa György, Kiss Márton János, Bárdos Mihály, Káli Pál, Utassy Mihály, Ballá János és Boros Ferenc voltak, kik közül többen a közterhek viselését is elvetették. 1820 júliusában Tajthyék a kocséri pusztán összetörték a város feles kölesvetését, mivel azt szerintük a lakosság beleegyezése nélkül, s túlságosan nagy területtel adták ki árendába. Ezért utóbb Ballát és Borost lefogták, s a kerületi börtönbe vitték. Többen a foglyok szabadonbocsájtását követelték, de sikertelenül. Amikor a Kerületek július 31-én a többi tettest is Berénybe idézték, nyílt lázadás tört ki. Reggel 8 óra tájban vasvillákkal és botokkal felfegyverkezve a városháza udvarára tódultak, s mivel kérésüket újra elutasították, Ozorótzky jegyzőt és Antal József szenátort megverték, majd börtönbe zárták. A helyszínre érkezett Horváth Péter nádori alkapitányt a városházán tartották őrizet alatt, míg a lefogottakat szabadon nem bocsájtották. A hírek hallatán a Kerületek katonaság kirendelését kérték, amit a nádor azonnal jóváhagyott. Augusztus 2-án gróf Bolza ezredes vezetésével a Lothringen vértesek egy, valamint az Eszterházy gyalogság két százada szállta meg a települést. Augusztus 3-án a katonák előbb 25, majd 42, s végül még 51 főt kísértek Berénybe. A főbb vezetőket várfogságra, s a Kerületekből való kitiltásra ítélték.

1314 Az utólagos vizsgálatok szerint az események kirobbantó okai között a helyi hivatalnokok valós vagy vélt önkényeskedései, a közös használatú földek haszonvételeiből való részesedés kérdése, a szegény 1312 Janó Á., 1965. 277—306. (A tanulmányt Vorák József írta.) 1313 SZML Jászapáti, tan. jkv. 1813. jún. 19. 154—161. 258—276. sz.; Hild V., é.n. I. köt. 214—235. 1314 Vándorffy J., 1895. 158. 208