Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Az elöljárók olykor a gazdálkodás kötelező szabályai alól is igyekeztek magukat kivonni. 1846-ban a dósaiak arra panaszkodtak, hogy a tanácstagok kihúzták magukat az állatállomány kiskunsági pusztákra történő lehajtásából, s maguknak az erdőben osztanak kaszálókat.

1299 1843-ban még Szluha nádori főkapitánnyal szemben is felemlítették, hogy a közös pusztákból jelentős részeket foglalt le a saját számára.

1300 A tisztviselők jogtalan foglalásai a földosztályoknál is gyakorta jelentkeztek.

1301 1847-ben az országos sajtó is foglalkozott a pusztai önkényeskedésekkel, foglalásokkal, egy sűlyi tudósító révén.

1302 A tehetős tisztségviselők közkasszákból, alapítványi pénzekből való kölcsönzéseit szintén sokan bírálták. Mihálytelken 1848-ban többen sérelmezték, hogy egyes tisztviselők a helyi kórházalapból a megengedett 500 váltóforintnál többet kölcsönöztek. Mivel ez "nem egyenlően az egész lakosságra, hanem tsak némely eddig bé folyással bíró egyes birtokossabb polgárokra volt ki terjesztve", e szokást végleg eltörölték.

1303 A tisztviselői adómentesség megszüntetésének kérdése különösen az 1830-as évektől vált népszerűvé, mikorra az adómentes személyek száma valóban felduzzadt.

1304 A tanácsi visszaélések gyakorta szították a helyi elöljárósággal, elöljárókkal való szembenállást, melyre csak kivételesen volt jellemző némi szervezettség. Ez fő- ként a közmunkák, állami és közösségi terhek megtagadásában jelentkezett. Kun- hegyesen 1796-ban mintegy tíz személy kijelentette, hogy a "Hellység élettye takarása idején, sem kaszálni, sem gyűjteni nem comperálnak".

1305 A szembe- szegülés leggyakrabban kocsmai hőzöngésben nyilvánult meg. 1797 nyarán Kunhegyesen egy alkalommal ama óhaj is elhangzott, hogy "bár csak francia világ jönne bé".

1306 Helyenként problémákat okozott az önkormányzati reformok, s a redemptus öntudat ütközése. 1824-ben Karcagon a redemptus gazdák panaszkodtak, hogy a bírótételre irredemptusokat is behívtak, s a szenátorok választásához a templomból "hajtódtak be" a lakosok. A tanács védekezésében előadta, hogy az előző évi kerületi határozat szerint az irredemptusok 1/10-ed részben lehetnek a válasz1299 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1846. 4. fasc. 2115. sz. 1300 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1844. 4. fasc. 1268. sz.; "Március 15. 1848. máj. 15. 1301 "Budapesti Hiradó", 1847. márc. 21. 1302 "Budapesti Hiradó", 1847. márc. 21. 1303 SZML Mihálytelek, tan. jkv. 1848. jún. 3. 152. 90. sz. 1304 A tiszti adómentesség 1845-ös eltörlésével főként egyes állatfajták, birtokfajták mennyiségében történt jelentősebb változás, s ez is csak egyes településeken. Apátin pl. a szántók növekedése 10% alatt maradt, viszont a juhok és sertések számszerő növekedése (7328 és 11866 juh, illetve 959 és 1452 sertés) meghaladta az 50%-ot. SZML Jászapáti, Conscriptio Facultatum 1844/1845 és 1845/1846. Berényben a szarvasmarhák száma mintegy harmadával nőtt (2904-ről 4181- re), a sertéseké mintegy felével (607-ről 901-re), csakúgy mint a juhoké (12713- ról 18297-re). Itt az adóztatott szántók majd 25 %-kal nőttek (16465 holdról 2050l-re). SZML Jászberény, Conscriptio Facultatum, 1844/1845 és 1845/1846. 1305 Szabó L., 1966. 54. 1306 Szabó L., 1966. 55. 206