Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

szenátort is kénytelenek voltak bevenni a tanácsba, sőt Halason az egyik aljegyzőt is ők adták.

1273 E helyeken II. József toleráns valláspolitikája, majd a reformer uralkodó halála után is rendkívül nehezen oldódtak a feszültségek. 1791-ben Karcag városa sérelmezte a tanács honosítási jogának megsértését. Kiemelték, hogy a Mária Terézia alatt betelepített pápisták minden "gyüttmentet befogadnak", csak hogy számukat növelhessék.

1274 Itt bonyolította a helyzetet, hogy Jászay Mihály kerületi esküdt fellépett a katolikusok "védelmében". A helyzet odáig fajult, hogy Jászayék titkos gyűléseket tartottak, bírálták a tanácsi határozatokat, sőt ellene külön végzéseket is hoztak. A város katolikus szenátorai ugyan elhatárolták magukat a mozgalomtól, ám a helyi plébános mégis csatlakozott. Ő követelte a katolikusok számára két határrész fenntartását, s arra a katolikus elővásárlás fenntartását. Ezt a tanács azzal utasította el, hogy a religionális elsőséget már az újabb királyi rendeletek is elvetették. A békés kiegyezést tovább bonyolította, hogy Jászayék az alattomban — tanácsi engedély nélkül — beköltözött katolikus szolgák kitiltása ellen is fölléptek, ami már a közösségek elemi jogait veszélyeztette.

1275 Ez idő tájt Péry Miklós kunszentmiklósi plébános is panaszolta, hogy a helyi tanács a teherviselésre alkalmas pápistákat nem akarja beengedni a településre.

1276 Hasonló sérelmek voltak Túrkevén is.

1277 1816-tól a kunhegyesi plébánia megszervezése robbantott ki újabb botrányt. Fischer egri érsek papi és kántori illetményföldeket akart vásárolni, amit azonban a tanács és a helyi birtokosság is elutasított. 1819-ben az uralkodó személyesen lépett fel a katolikusok érdekében, ami óriási felzúdulást váltott ki. A lakosok a királyhoz benyújtott tiltakozásukban a jászkun jogokra hivatkoztak. Végül Fischer érsek maga ajánlott pénzt a plébános javadalmazására, s az épületek fenntartására.

1278 Itt utóbb a tettlegességek is gyakoriak lettek. 1832-ben Zsóldi Péter egy katolikus templomba menő lakodalmas menetet látva lábast vágott az egyik asszony fejéhez, s azt megsebesítette. 25 pálcára, valamint 5 forint büntetésre telték.

1279 A református Nagykunságban a katolikus honosításokból állandó problémák származtak. 1832-ben a kunhegyesi plébános sérelmezte, hogy számos hívének honosítása, s földvételi ügye már több mint egy esztendeje húzódik. " A következő évben Szokolai János ügyét egyenesen a nádorhoz kellett felküldeni, mivel a város és a kerületi közgyűlés eltérő határozatokat hozott. A tanács ugyanis — noha az illető 12 éve helyben lakott, jó teherviselő és magaviselető ember volt — elvetette a befogadást, ám a Kerületek másként határoztak.

128 Hasonló esetek ismertek Madarason, Túrkevén is.

1282 1273 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1774. okt. 8. 46-49. 1274 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1791. 596. sz. 1275 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1790. 4. fasc. 2388. sz.; Uo. 1791. 4. fasc. 1147. sz. 1276 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1791. 4. fasc. sz.n. 1277 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1791. 4. fasc. 970. sz. 1278 Zsolnay L., 1993. 415. 1279 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1832. dec. 1. 119. 297. sz. 1280 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1832. febr. 15. 22. 51. sz. 203