Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

földek "puszta helyei" tétettek eladóvá. Ölét a redemptusoknak 1 garasért, míg az irredemptusoknak 3 poltúrás áron adták el.

1038 Félegyházán 1802-ben a tanács megtiltotta a szőlősgazdáknak, hogy szőleiket esetenként szántókká fordítsák, s a szőlőcsőszök bérének fizetéséből magukat kivonják.

1039 Rá egy évre Halason a szőlőföldekkel való kereskedésre hoztak tanácsi határozatot. Kimondták, hogy aki ezt egy éven belül eladja, attól elveszik, s másnak adják.

1040 1809-ben a kerületi rendelésnek megfelelően Félegyházán egy kapás (400 négyszögöl) szőlőről az irredemptusok 9 krajcárt fizettek. Ebből a városnak 238 forintnyi bevétele volt.

1041 Dorozsmán az egy holdnál nem nagyobb ingyen szőlőföldek redemptusok számára történő osztása 1810-ig tartott. Ekkor a település egy kölcsön felvételének fedezésére elkezdte a pénzért történő szőlőföldosztást. Ez már az első évben 4000 forintot jövedelmezett a helyi kasszáknak.

1042 1809-ben Kunhegyesen a irredemptusok kirekesztésével osztottak új szőlőföldeket. Kimondták, hogy a "mostani Kender föld osztasson szőllő földnek, ölét 25 frt-jával számítva ... oly proportióval ... hogy ki nagyobb földű, 1 Classisú Gazdának 20 öl, 2-ik 15, a 3-dik 10, a 4-dik 5" adódjon.

1043 1810-ben a szőlőföldek osztásából Kisújszálláson már kizárták az irredemptusokat.

1044 A szabadszállási irredemptusok 1811-ben panaszkodtak, hogy őket szőlőikről a tanács dézsmafizetés alá akarja vonni. Minthogy a szőlőtaxa ekkor már általános volt a Kerületek is nekik adtak igazat.

1045 Amikor azonban a következő évben a szabadszállásiak a taxa eltörlésére is kérvényt írtak, a válasz érthetően teljesen elutasító volt.

1046 1811-ben a papírpénzforgalom növekedése miatt a Kerületek a kapás szőlőnként fizetett 10 krajcáros irredemptus taxa megduplázását javasolták.

1047 Halason ez év elején a redemptusok szőlők taxája 1-ről 3 dénárra, míg az irredemptusoké 1 krajcárról 5-re nőtt.

1048 Itt 1813-ban a birtoktalanok borairól minden akó után 6 krajcár bevételét javasolták.

1049 1819-ben a kerületi közgyűlés foglalkozott az irredemptus szőlőtaxával. Erre az okot Halas szolgáltatta, amely a terragium felemelése mellett minden kapás szőlő után 20 krajcárt kívánt beszedni. A Kerületek a közösségek véleményeit is kikérték. A Nagykunság kapásonként 10 krajcár, a Kiskunság pedig a termelt borok akójáról 15 krajcár beszedését javasolta. A Kerületek határozata végül az irredemptusoknak minden 350 négyszögöl (1 kapás) szőlejéről 20 krajcár befizetését rendelte el.

1050 1821-ben kerületi rendeletet hoztak arról is, hogy 1038 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1798. ápr. 30. 92. 416. sz. 1039 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1802. febr. 20. 72. 33. sz. 1040 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1803. ápr. 18. 179. 75. sz. 1041 BKML Kkf.R Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1809. febr. 10. 616. 29. sz. 1042 Sztriha K., 1937. 103—104. 1043 Szabó L., 1966. 66. 1044 Szabó L., 1987. 151. 1045 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1815. 4. fasc. 420. és 1371. sz. 1046 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1816. 1. fasc. 186. sz. 1047 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1811. 341. 415. sz. 1048 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1811. ápr. 24. 277. 105. sz. 1049 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1813. iái. 8. 64. 94. sz. 1050 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1819. nov. 22. 621. 1878. sz.; Gyárfás I., 1883. 36. 174