Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

közgyűlési jóváhagyás nélkül a települések szőlőföldeket ne osszanak. A tanyai szőlőültetéseket a XIX. század elejétől a közgyűlés és a települések számtalanszor — így 1821-ben is — eltiltották. A dorozsmaiak ugyan minden kapás után a 20 helyett 30 krajcár váltságot ígértek, de a Kerületek maradtak eredeti határo­zatuknál. 1052 1823-ban az irredemptusok szőlőtaxáját a Kerületek 350 négyszög­ölenként 20 krajcárban határozták meg, immár konvenciós pénzben. Ennek ellenére Halason még 1826-ban is az irredemptusok bortermését akózták. Ekkor 264 irredemptus gazda kezén összesen 1129 akónyi bortermést írtak össze. 1054 1826/27-ben Berényben 77 irredemptusnak összesen 88 1/2 kapás szőlejét adóz­tatták. 1055 Kunszentmiklóson a bábonyi szőlőföldosztásról 1832-ben határoztak. Ezért a redemptusoktól ölenként 3, míg az irredemptusoktól 6 krajcárt szedtek be. 1056 Félegyházán 1842-ben hoztak egy határozatot, amely rámutat arra, hogy a szőlőföldeket a későbbiekben sem csak redemptusok birtokként létezett. Egy tanácsbeli bizonyos szőlők melletti negyedrész tanyaföldjét szőlőtelepítés céljára el kívánta adni, de több probléma is felmerült. Kiderült a tanácsi válaszból, hogy amíg a tőkeföldek bizonyos mennyiség után redemptusi jogokat is adnak, addig ez a szőlőknél nem létezik, eltérés van a kettő között az adózás, örökösödés tekintetében, a haszonvételek a földekhez járnak, s a teherviselést is leginkább ahhoz mérik. Végül azzal a megjegyzéssel engedélyezték a szőlőtelepítéseket, hogy a "szőlővel beültetett föld előbbi természetéből egészen kivetkőzvén a' közönséges szöllők tulajdonát öltse fel". E határozattal, melyet később a Kerületek is elfogadtak, a szőlő hivatalosan is elvesztette redemptusi jogait, s nem járt utána közhaszonvétel. 1057 Ennek ellenére a szőlők utáni pénzt a későb­biekben is szedték. Halason 1844-ben már nem az irredemptusok bortermését, hanem szőleik nagyságát írták össze. A regisztrált 503 kapás után 10 krajcárával számolt 83 forint 53 krajcárt fizettek. 1058 1848 elején Félegyházán a birtoktalanok tömegesen, de eredménytelenül kérték a szőlőtaxa alóli felmentésüket. Minthogy a szőlők a Kiskunságban jelentős irredemptus csoportok legfon­tosabb jövedelemforrását alkották, igen gyakoriak voltak az illegális szőlőföld­foglalások. Szabadszálláson pl. 1815-ben 4 személynél 198—768 négyszögöl jogtalanul felfogott szőlőföldet mutattak ki, amiért a kiszabott bírság ölenként 6 krajcárt tett ki. 1060 Itt 1820 -ra a büntetéspénz 18, majd 1823-ban már 24 krajcárra nőtt. 1061 1051 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1821. 4. fasc. 130. sz. 1052 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1825. 342. 406. sz. 1053 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1823. 155. 128. sz. 1054 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, Redempciós ir., sz.n. 1055 SZML Jászberény, tan. ir. (Hiv. Tud.) 1827. Capsa 48., Fasc. 4., No. 84. 1056 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1832. ápr. 15. 65. 161. sz. 1057 Fekete J., 1981. 88—89. 1058 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. ir. 1845. Capsa V., Fasc. 201., No. ? 1059 Fekete J., 1981. 668—89. 1060 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1815. márc. 14. 95. 81. sz. 1061 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1823. jan. 13. 2. 8. sz. 175

Next

/
Thumbnails
Contents