Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
dalmak gazdasági-pénzügyi nehézségeiből fakadó relatív (vélt vagy valós) katonai gyengesége indokolt. (így 1699 táján hozták létre Magyarország déli határainál a másfél évszázadig fennálló katonai határőrvidéket sajátos katonaparasztságával, de zaporozsjei és doni kozákság XVIII— XIX. századi kitelepítései — 1914-re amuri, bajkálontúli, szibériai, orenburgi, turkesztáni, uráli, jaiki, asztrahanyi, kubani, tereki, fekete-tengeri stb. — is ebbe az irányba mutatnak. 17 ) N. Kiss István is utalt rá, hogy 1770-ben a Határőrvidék állomány táblái szerint 1 sorkatona kiállítási költségei 8 határőrének feleltek meg. 18 Szembetűnő, hogy bizonyos katonai telepítési elvek (pénzzel és telekkel való fizetés) is termeltek ki ilyen rétegeket. A Jagellók idején a magyar végvárrendszer jórészt ezen elemekre épült, majd a pénzhiány miatt 1660—70 táján Nyitránál újra találkozunk ezzel a fizetési elvvel, mely később a Határőrvidék megszervezésénél ismét jelen van. 19 (Mindez egyes katonaelemek időleges vagy végleges szabadparaszttá válását, s önálló társadalmi rétegként való megjelenését eredményezhette.) A katonáskodó szabadparaszti elemek XV— XVIII. században megfigyelhető sajátos kelet-európai újratermelődését több történészünk is döntően a török megjelenésével, s az ezzel kapcsolatosan megnövekedett határvédelmi funkciókkal magyarázta. 20 Kétségtelen, hogy ezek döntő többsége valóban ott alakult ki, mindazonáltal voltak kivételek. Ezek között említhetjük meg a jászkunok 1745-ös redempcióját is. Ugyanakkor a kozák telepítéseket sem lehet tisztán védelmi jellegűeknek tekinteni, hiszen ezek a XVIII. századtól mindig is az orosz birodalmi terjeszkedés fő irányaiban létesültek. így egyrészt a további előretörés alapjául szolgáltak, másrészt viszont a letelepített kozák népesség (1914-ben kb 4.500.000 fő, az Orosz Birodalom lakosságának közel 3%-a) 21 mint tömeg is megbízható bázist jelentett a gyakran ellenséges érzelmű, újonnan hódított tartományokban. Ez önmagában talán lehetne véletlenszerű, de ugyancsak inkább általános katonai, s nem kizárólag határvédelmi szerepe volt a XVI. századi oszmán hadsereg hasonló jellegű elemeinek. 22 Úgy véljük, Kelet-Európában a katonáskodó szabadparaszti elemek megléte, hosszú megmaradása, s sajátos katonai szerepe jelentős részben a feudalizmus nyugat-európaitól eltérő, keleties jellemzőivel, a nyugati modell tökéletlen átvételével magyarázható, mely részint nomád, valamint — bizánci elemekkel is ötvözött — arab-török hatás, vagy ezekre való reagálás (ellenhatás) nyomán jött létre. 23 A legkorábbi ázsiai társadalmi modellben sokáig a parasztokat katonai 17 Lásd a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyija "Kozákság" címszavát! 18 N. Kiss L, 19991. 41. 19 Kubinyi A., 1978. 202.; Takács S., é.n. 211—212. és 284—317. 20 Perjés G., 1969. 38—44. Perjés Géza a határvédelem szerepét emelte ki a katonáskodó paraszti elemek kelet-európai és ázsiai katonai szerepének kialakulásánál. Hispániában jórészt a reconquista, illetve a határvédelmi funkciók is magyarázzák szabadparaszti jogok és közösségek hosszas megmaradását. A spanyol történetírás gyakran beszél szabad Kasztíliáról. 21 Lásd a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyija "Kozák" címszavát! 22 Generál T., 1987. 178—183. 14