Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

gazdasági lehetőségeket. Ebben az időben már egész juhászfamíliákról tudunk, akiknek vagyoni tehetsége mellett társadalmi elismertsége is mindinkább növekedni kezdett.

747 A birkaállomány gyors felduzzadása — ami a gyakran a szarvasmarha és a lóállomány, s egyben az adóalap, illetve a királyi szolgálat alapjának csökkenését is eredményezte — a településeken tanácsi intézkedések sorozatát váltotta ki. A félegyházi tanács 1819-ben kényszerült az állatlétszámok korlátozására. A 4 darab igavonóval rendelkező, s közterheket viselő irredemptusok számára 30 nőstény juh és bárány tartását engedélyezték, viszont akik igavonó nélkül közszolgálat viselésére alkalmatlanok voltak, azoknak teljesen megtiltották a juhtartást. A juhászok saját juhainak számát a nyáj nagysága után szabták meg. 1500—2000 juhra 60, 700— 1000-re pedig 40 juhot tarthattak.

748 Kunszentmiklóson ugyanebben az évben határozták meg, hogy a 2—3000 darabos nyájaknál a juhász 100, az első bojtár 30, a második 20, a harmadik pedig 15 juhot tarthat, míg az 1000—2000 juhosoknál 80, 30, 20 és 15 darabban rögzítették ezeket az értékeket. Az 500—1000 darabos nyájnál a juhász 80, az első bojtár 30, a második 15 állatot tarthatott, az 500 alattinál az első két személynek 40 és 25 juh tartását szavazták meg, a fejős juhásznak pedig 30 darabot.

749 1820-ban az irredemptusok juhállományát érintő korlátozó intézkedést hoztak Kunhegyesen is. Kimondták, hogy amely lakos "szekerével és négy marhájával szolgálja a várost és a T. Distr. részére kívántató dolgokat egy napi, amelly pedig két marhájával, szekerével fél napi juh tartás engedtessen meg, a melly pedig gyalogul szolgál az ollyanoknak semmi juh tartás nem engedtetik".

750 Ebben az évben Szabadszálláson a tanács — a királyi szolgálatokat végző irredemptusok helyzetét külön választva — rögzítette, hogy a házzal, istállóval és legalább négy igás jószággal irredemptusnak 60 darab juh tartását engedélyezik — bárányokkal együtt — a közös legelőn, akinek csak két igás állata volt 30, míg akinek nem volt vonó jószága 15 darab legeltetésére jogosulhatott. Egyben a Kiskunság adózási anomáliái miatt azt is kimondták, hogy ha a redemptusok kvártélyos katonaság eltartására alkalmas istállót nem építenek, akkor a birkatartás sem engedtetik meg nekik.

751 Itt is újra szabályozták ekkoriban a juhászok által tartható jószágok számát. Ennek értelmében az 1000 feletti nyájak nyájjuhásza bárányokkal 100, az öreg bojtár 30, a kisbojtár 15 juhot tarthatott, míg 500—1000 darabos falkák esetén 60, az 500 alattiakban 40 (bojtárai 25) darabot. A fejős juhász 30 saját jószág legeltetésére volt jogosult.

752 1820-ban a Kerületek is felvetették az irredemptusok és juhászok által tartható juhállomány behatárolásának kérdését. A Jászságban ekkor egy irredemptus lakos 30, egy juhász pedig 25 darabot tarthatott. A Nagykunságban 1A1 Fazekas M, 1979. 30—31. 748 Bánkiné Molnár E., 1992. 52. 749 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1820. jan. 10. 3. 8. sz. 750 Szabó L., 1966. 71. 751 Novak L., 1991. 39. 752 Novak L., 1991. 39—40. 146