Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
1772-ben a kerületi közgyűlés a házak örökeladásának visszaperlési lehetőségét egy év és egy napi időtartamban szabta meg. Ezt követően az említett ingatlanok adásvételét elvileg már nem lehetett meghiúsítani. 576 Ennek hatására Kisér még ugyanabban az évben kimondta, hogy a máshová költözők "hazokat magokk szabad dispositiója szerént el adni nem Szabad, ha nem az Nemes Helységre devolvál, és az Ns Tanáts szabad dispositiójától fog függeni". 577 Kisújszálláson 1772-ben a belterület már annyira beépült, hogy a tanács megszüntette az ingyenes házhelyjuttatást. Ezt kővetően hangsúlyozottan csak a vonójószágot tartó, s jó teherviselő irredemptusok remélhettek házhelyet. 57 * Ladányon 1773-ban a tanács kimondta, hogy eztán házat és házhelyet a redemptusoknak is csak pénzért adnak. 579 Ekkor Kiséren is kinyilvánították, hogy kertet és házhelyet többé senkinek sem adnak, csak "ha különössen úgy meritállya valaki magát, hogy annak meg nyerésére méltónak Ítéltetik". 580 1774-ben a kunszentmártoni tanács kimondta, hogy "egy irredemptus embernek is többé Kertett, fel fogni nem szabad, úgy nem külömben ha már rég Kertye vagyon, áztat nem lészen szabad ell adni, hanem a Házát el adhattya becs szerint". Egyúttal a tilalom megszegőire 12 forintos büntetést szabtak ki. 581 A kővetkező évben azt is rögzítették, hogy az "irredemptusnak Házhelyet nem engednek, mivel sokasítani a Házakat nem lehet". 582 1775/76-ban Kisújszálláson a házhelyosztás során 60 hold váltott föld után 800 négyszögöl portát osztottak, míg a többi birtokosokét ennek arányában mérték ki. 583 Az 1770-es évekre gyakorlatilag megszűnt az irredemptusok részesedése az ingyenes házosztásokból. Ekkorra már mind általánosabb az ebben részesülő redemptus lakosok számára is a taxák fizetése. A házhelyet hiába remélő irredemptusok a 70-es években Szabadszálláson a szálláskertekben lakás engedélyezésében látták a kiutat, ám a tanács tűzveszélyre hivatkozva e próbálkozást is hamar leállította. 584 Sokszor már a mesteremberek kérelmeinek elbírálásánál sem tettek kivételt. 1787-ben Szabadszálláson Láda István lakatosmester kérését azzal utasították el, hogy "Ház hely kérésről vagy nyerésről ne is gondolkozzon". 585 1775-ben Kiséren "Tapasztalván a Nemes Tanács az Irredemptusokk illy mentességgel való kereskedéseket, hogy Magoknak Ház és Kert helyet ingyen nyervén, másoknak pénzen adják el az Redemptusok által redimált fundust, s ekképpen kereskednek véle, ... elvégeztetett: Hogy az Irredemptus Gazda a Maga 574 SZML Jászapáti, tan. jkv. 1768. máj. 21. 133. 575 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1768. júl. 31. 61.; Uo. 1769. ápr. 30. 77. 576 SZML Jászfényszaru, tan. jkv. 1773. márc. 1. 494. 577 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1772. ápr. (?) 229. 297. sz. 578 Szabó L., 1987. 95—97. 579 SZML Jászladány, Mutató (1745—1802). 580 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1773. nov. 30. 3. 20. sz. 581 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1774. ápr. 23. 158. 5. sz. 582 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1775. okt. 14. 228—229. 3. sz. 583 Szabó L.—Zsoldos I., 1969. 19. 584 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1768. júl. 31. 61. 585 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1787. nov. 26. 196. 126
