Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Epülettyeit eladhattya ugyan, szabad alkuja szerint, de mindazonáltal egy Ház Helyért 12 Rftokat, hasonlóképpen egy Kert Helynek fundusáért is 12 Rftokat indispensabiliter az Irredemptusok a kiknek már vagyon háza, és Kert helyek el adattatásokkor, akik pedig még ez után nyernének, anticipati fizetni tartoznak". Még ugyanebben az évben a tanács azt is kimondta, hogy az eladó irredemptus házra és kertre az adományozás és az elsőség jogát fenntartja.

587 Túrkevén 1776-ban rögzítették, hogy "Azon Irredemptus Lakosok, a kikk Házaik, s Kertek vagyon, tartoznak minden Esztendőben a Háztúl ugyan egy frtot, a Kerttől pedig 30 x-okat Taxát fizetni" az insurrectionalis cassába.

588 1778-ban Kiséren kinyilvánították, hogy senkinek sem adnak addig házhelyet, míg az érte járó 6 forint taxát le nem fizette.

589 Kunhegyesen 1781-ben a portaosztás során a redemptusoknak sukkonként 3, az irredemptusoknak 4 1/2 krajcárral adták ki a telkeket. Emellett megjegyezték, hogy sok irredemptusnak a váltott földjénél aránytalanul több, egyes redemptusoknak pedig jóval kisebb házfündusuk van.

590 Ekkor azt is megállapították, hogy ha "minden Emberekk Porta adódna, Zsellér sem találkozna".

591 Ezt a rendelkezést és észrevételt 1787-ben is megismételték.

592 1782-ben Kunszentmártonban kimondták, hogy az irredemptusok többé nem kapnak kerthelynek való földeket. Ekkorra itt már a redemptusok ingyenes házhelyosztását is megszüntették. így 1788-ban a házhelytaxát a redemptusoknak 2, az irredemptusoknak 4 forintban szabták meg, 1794-től pedig a redemptusok ölenként 5, az irredemptusok 7 1/2 krajcárt fizettek.

593 Az 1770-es évektől mind gyakoribbak a Kerületek részéről a házépítések regulázásai. Az építkezési előírásoknak két alapvető célja volt. Egyrészt a gyakori, pusztító tűzvészeket igyekeztek megakadályozni (1774-ben például egyetlen nap alatt Túrkeve 300 házából 269 leégett

594

), illetve a katonai beszállásolásra alkalmas, istállóval rendelkező házak számát gyarapítani. Ezért pl. 1787-ben Halason már csak akkor engedélyezték a házépítést, hogyha kőkeménnyel, s istállóval építették fel.

595 1787-ben Félegyházán Hegyi István irredemptus érdemei mellett azért kapott meg egy kis portát, mivel az "redemptusnak portára kevés volna". Feltételként szabták neki, hogy arra mielőbb teherviselésre alkalmas kis házat építsen fel.

596 Az irredemptusok házhelyeinek nagyságát 1788-ban Kisújszálláson 100 négyszögölben határozzák meg, árát pedig 4 forintban, s egyben minden 100 586 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1775. ápr. 8. 44. 76. sz. 587 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1775. jún. 17. 48. 82. sz. 588 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1776. júl. 1. 269. 589 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1778. szept. 5. 137. 41. sz. 590 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1781. júl. 18. 91. 3—4. sz. 591 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1784. máj. 22. 363. 592 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1786. júl. 16—18. 97. 593 Dósa J— Szabó E., 1936. 65. 594 Palugyay I., 1854. 220. ' 595 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1787. márc. 24. 2. sz. 596 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1787. jún. 9. 167. 3. sz. 127