Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

A Jászkunságban a földek örökös és zálogos eladása nehezen különült el egymástól (gyakran a zálogolás bizonyos időhatárok között örökeladássá változott), s a 6. Nádori Statútum 1. pontja sem változtatott ezen. Ez lehetőséget teremtett az eladások visszavétele iránti perekre, gyakran még 20—40 év elteltével is. Mindenkor a megegyezés, vagy az eladásokról vezetett jegyzőkönyv beírása döntött, míg ennek hiánya az örökeladások zálogolássá nyilvánítását eredményezte.

535 Sajátosságokat mutat emellett az öröklés is. A nőág öröklési joga korlátozott volt a földbirtokokra, minthogy a vagyonszerző fél a redempcióval a férfi volt, ki az ingatlan vagyonra elsőséggel bírt leánytestvéreivel, feleségével, özvegyével szemben.

536 Ezt 1762-ben a Jászkunságban "ember emlékezetitül fogva bevett" szokásként jellemezték, amivel a váltott javak nem jászkunok kezébe kerülését, s az adóalap fogyását akarták megakadályozni. A korabeli megfogalmazás szerint a "Jászok és Kunok Terrénuma Fegyver által szereztetett, s fegyver által tartatik, ... csekély gazdagságunkat csak a fiúk conserválják".

537 Végeredményben ez a Tripartitum I. könyve 18. címében a szolgálattal szerzett birtokok jogállásával mutat egyezést.

538 A leányágat csak a birtok egykori vakságából elégítették ki (pénzzel, jószággal, szőlővel), magából a birtokból nem. így pl. 1830-ban a karcagi Kálmán Sámuel birtokát fiai Sándor (1793 körül—-1855. júl. 27., később nádori alkapitány) és Imre örökölték, míg a lányok közül Zsuzsanna (Varró Ferencné) 4200 váltóforintot, 1000 ezüstforintot, 2 fias tehenet, 10 fias magyar juhot, 3 öreg kocát, valamint 55 ellős juhot, 15 jerkét és 2 hatod fűt, Ercsébet (Papp Mihályné) pedig 5000 váltóforintot, 150 birkát, 4 lovat, 25 marhát és tehenet kapott. Utóbb Imre elhaltával birtoka a gyermektelen Sándorra szállt, aki a Kunszentmiklósra házasodó Erzsébet fiára Papp Mórra (1823. nov. 19.—1895. febr. 13.), Karcag 1848-as képviselőjére hagyta minden vagyonát.

539 A magtalanul elhaltak ingó és ingatlan jószágai a közösségeket illették, akárcsak a szabad királyi városokban. A redemptus birtok örökítésénél a redimált (örökölt) és a szerzett birtok között — akárcsak az országos jog — különbséget tettek. Fényszarun Tancsikó András 1780-ban egy kötél földről kívánt végrendelkezni, de kitűnt, hogy ennek a birtoknak a fele vett föld, s volt tulajdonosát sem ismerik. így csak fél kötél földet adtak át az örökösöknek, míg az eladó félre nézve a volt tulajdonos személyét nem tisztázták.

540 Ez a szokás Werbőczinél is megjelenő, s országosan 535 Kelé J., 1904. 379. 536 Brandt J, 1913. 537 Papp L„ 1941. 42—43. 538 "... Magyarország az alávetett részekkel együtt, ellenségeknek köziben és torkában van egészen helyezve, melly mindenkor karddal s fegyverrel ótalmaztatik és védetik; a jószágokat és birtoki jogokat is eleink közönségesen katonai szolgálattal és vérontással szerezték, s most is úgy szokvák szerezni. Némberek pedig és leányok fegyverrel katonáskodni s az ellenséggel küzdeni nem szoktak s nem is tudnak; és ezen okon nem illetik azon jószágok a leányágat." 539 SZML Családok. A Kálmán család iratai. 540 SZML Jászfényszaru, tan. jkv. 1790. márc. 17. 266. 116. sz. 120