Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása, 1745–1876 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 51. (1995)

totta vissza/ A közbeeső időszakban a szavazásra bocsátandók kiválasztása az egyes kerületek kapitányai által tartott gyűlésben történt. Arról, hogy a kerület nem hagyta jóvá a helyi ajánlottakat, nincs tudomásunk. Előfordult viszont, hogy a tanács nem tudott megegyezni, ezért a kerülettől kért javaslatot. Előzetes jelölés nélküli bíróválasztás csak rendkívüli esetben lehetett, ha pl. a hivatalban levő főbíró meghalt, vagy súlyosan megbetegedett. Ugyancsak kivételként tartjuk számon azokat a választásokat, amikor a szavazók nem az ajánlott személyek közül választottak. 1750-ben pl. Szabadszálláson ,,a nemes magistratus a régi bevett szokás szerint, maga közül érdemes személyeket bíróságra candidált vala; mindazáltal, a községnek különös meg édgyezéséből, a község közül Kutsos János uram fő bíróságra választatott."

261 1791-ben Majsán két jelölt egyenlő szavazatot kapott, ezért „Tóth Demeter köz ember választatott azon vótumoknak egymás részre való fölül haladására." Ezután bocsátották a jelölteket a nép elé szavazásra.

262 1803-ban Fülöpszálláson főbírónak az előző jegyzőt választották. Mivel a jegyzők nem voltak tagjai a tanácsnak, ez rendkívüli esetnek számított." 1844ben Jászladányon a lakosok a tanácsterembe gyűltek, majd Túri József előadta, „nem kívánnak most bírákat választani, és várnak az anyavárostul [híreket], ha akarnak, az urak válasszanak maguknak bírákat."

264 Azzal kivonultak a teremből, s így a választás a nép nélkül történt. Ugyanebben az évben Jászmihálytelken is botrányba fulladt a bíróválasztás, mert a lakosok nem új bírót, hanem új jegyzőt akartak választani. Mivel arra nem kaptak lehetőséget, és a hivatalban lévő főbírót sem hagyhatták meg, a másodbíróságra jelöltek közül szerettek volna főbírót választani, ami szintén nem valósulhatott meg. Ekkor az összegyűlt lakosság a szavazást megtagadta. A tanács a kiküldöttek szavazatával maga választott, de amikor a népnek kihirdették az új bíró nevét, valaki felkiáltott „kanász bujtárnak sem való". Ezek után az esküt is zárt ajtók mögött tették le.

26

' 260 SZML. JKK. kig. kgy. jkv. 1790/2., 2264. 261 BKML. Szabadszállás lt. Prot Pol. 1., 66. p./l75

1. A tényleges választások ünnepélyes gyűlés keretében a kerületi elöljáróság kiküldött tisztségviselője jelenlétében történtek. A választási gyűlésen elsőként a leköszönő bíró mondott beszédet, elnézést kérve előfordult hibáiért, s kérte, hogy helyébe más alkalmas személyt válasszanak. Ezt követően a tanács a lakosokkal együtt a templomba vonult miséi hallgatni, majd „az. egész népesség begyűjtetett" a tanácsháza udvarába, ahol a szavazás lezajlott. A nép előtt felolvasták a jelöltek nevét, majd közfelkiáltással vagy egyenként bebocsátva szavaztak, utóisókként mindig a tanácsnokok. A megválasztott új főbíró és a tanácsnokok eskütétele ismét a templomban történi, amit a jelen nem lévőknek harangzúgás adott tudomásul.Á helységek minden bíróválasztás után jelentést küldtek a nádori fő- vagy aikapitány számára A jelentések az új tisztségviselők nevéről és a tisztújítás körülményeiről is beszámoltak. Ezek közül emelünk ki néhány, a szokásostól eltérő magatartásról tanúskodó szemelvényt. 252 SZML. JKK. kis. Pasc. 1. No. 796/179!. 263 SZML. JKK. Fasc i. No. 1961./1803. 264 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No. 3412./1844. A híreket azért várták, mert azt remélték, hogy az orsszággyülés által tárgyalt rendezési törvényjavaslat változtatásokat tesz lehetővé a választás módjában.. 265 BKML, Kh. it. Prot С. 20. No. L/1778. 92