T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

S. Lackovits Emőke: A gyermek a falusi társadalomban és a családban. (Veszprém megye, 1880-1950)

mőkorban elhunytról, akit többnyire a következő születése követett. 1903-1913 között a megkötött 17.363 házasságból átlag négy, 1919-1932 között a 32.228 megkötött házasságból már átlag csak 3 gyermek született.

5 A magasabb gyermeklétszám mindvégig a római katolikusokat jellemezte. A járványok, a betegségek is természetszerűleg őket sújtották keményebben, a legvédtelenebbeknek (szegények magasabb száma, a sok gyermek) közöttük mutatkozó magasabb aránya miatt. A születéskorlátozás ellenére - amelynek durva változatai ismeretlenek maradtak - a közvélemény csak azokat a házasságokat tartotta áldottnak, amelyekből gyermek született. Ezért olyan házasság, ahol a gyermek születését egyáltalán nem akarták vagy megakadályozták volna, nem, vagy alig létezett. Akiknek fiziológiai okok miatt nem lehetett gyermeke, azokat a közösség sajnálta, szánakozott rajtuk. A magtalan házaspárokat, akik nem kívánták a gyermekadást, megvetették. A korabeli parasztcsaládokban a már megszületett gyermeket örömmel fogadták, még akkor is, ha születését korábban nem kívánták. A csecsemők és kisgyermekek gondozása azonban alárendeltetett a meghatározott munka és a gazdaság fenntartása mindennapi gondjainak. Többnyire elmaradt higiéniai viszonyok és a szokás meghatározta gondozás-nevelés jellemezte a fiatalasszonyoknak gyermekeikkel kapcsolatos, gyermekeik körüli tevékenységét, hisz az ő egész életüket is a közösségi szokások határozták meg és szabályozták, amelyeknek megtartásán a család idős nőtagjai őrködtek. A megszületett gyermekeket mind a családban, mind a faluközösségben a faj fenntartójának, az élet továbbvivőjének tartották. Közülük a fiú a név és a família, a nemzetség, a család életének folytatója, s ha utolsó gyermekként született, fészekfentő volt. Ellenben a leányt famíliavesztőnek tartották, aki egy 5 Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 22. köt. (1903-1905) 2-6. 32. köt. (1906-1908) 2-6. 50. köt. (1909-1912) 2-9. - Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 74. köt. (1919-1925) 2-8. 97. köt. (1926-1932) 2-6. 428