T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

S. Lackovits Emőke: A gyermek a falusi társadalomban és a családban. (Veszprém megye, 1880-1950)

másik család tagjainak lélekszámát fogja gyarapítani, s jelent majd ott munkaerőt. Hisz minden új életben egy eljövendő munkaerőt is láttak. A gyermek mindezeken túl összekötő kapocs volt a házastársak között még a rossz házasságokban is, de e kapocs szerepét a család többi tagja, gyakran pedig a rokonságon belül ugyancsak betöltötte. Sokszor előfordult, hogy a családi viszályok esetén a békéltető szerepet is a gyermek játszotta. A gyermeknek a családban elfoglalt helye szinkronban volt a társadalomnak a gyermekről alkotott véleményévei. Ez nem volt a mai értelemben vett, s foként deklarált, gyermekközpontú társadalom, de elfogadta a gyermeket, benne Isten áldását látta, s azt a lényt, aki az ő, azaz a felnőtt gondjaira bízatott, de akiben a jövő ígérete is megfogalmazódott. Ezek a gyermekek a család termelő tevékenységében való részvételük alapján váltak teljes értékű személyekké. Mindez együtt a gyermekgondozás és nevelés alapját adta, amelynek során a gyermeket a család és a társadalom teljes értékű és jogú tagjává formálták. A gyermek személyének jelentősége csak a gyermeklétszám csökkenésével nőtt meg. A csecsemő és kisgyermek esetében a gondozás és nevelés aránya a gondozás irányába tolódott el, bár a gyermek formálása már ekkor megkezdődött: a hozzá való beszéddel, dallal és egészen egyszerű játékkal. A gyermek gondozását, szellemi, erkölcsi nevelését kizárólag női munkának, feladatnak tartották. Az apa a fiúk munkába nevelése, komolyabb fegyelmi vétség esetén játszott főszerepet, szava az egész család életét vagy a jövőt érintő kérdésekben - pl. házasságkötés - volt döntő. A csecsemő az anya gondjaira bízatott, bár a családi munkaszervezetben az anyának a rá háruló munkákat csecsemője és kisgyermekei mellett is el kellett végeznie. Kevés esetben biztosították számára, hogy hetekig, sőt hónapokig csak a ház körüli teendőkben vegyen részt, hogy kisgyermekével minél többet foglalkozhasson. A kisgyermekek többnyire a család mindennapi ellátásáról gondoskodó nagyanya felügyelete alatt állottak, aki nemcsak fizikai szükségleteikről, hanem értelmi, érzelmi nevelésükről is gondoskodott. Sok idős ember emlékezik szere429