T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

S. Lackovits Emőke: A gyermek a falusi társadalomban és a családban. (Veszprém megye, 1880-1950)

szítve a felnövekvő gyermeket majdani közösségi életére, s a saját család alapítására. A gyermeknek a családban és a közösségben betöltött szerepét, elfoglalt helyét döntően meghatározta, hogy a család a falusi társadalom mely szintjén foglalt helyet. Megyénk földrajzi tájain - a Bakonyban és a Balaton-felvidéken - a megjelölt korszakban a falvak társadalmát a kisnemesek, módos gazdák, közepes és kis földbirtokkal rendelkező parasztok, valamint a nincstelen zsellérek, cselédek, napszámosok rétege alkotta. A gyermeklétszám családonkénti alakulásában jelentős szerepet játszott a vallási hovatartozás. A megye összlakossága a századfordulón: 222.024 fö, 1920ban: 232.555, 1930-ban: 243.700 fő volt. Ebből magyar 204.839, ill. 220.654; német 26.239, ill. 22.022; szlovák 730, ill. 512 lélek. Római katolikus 156.557, ill. 167.036; református 43.474, ill. 44.689; evangélikus 24.464, ill. 340.

3 Amint az egész magyar nyelvterületen, úgy térségünkben is a falusi gyermekéletet a múlt század második és a század első felében a paraszti társadalom lehetőségei, szokásai és törvényei, még élő, XVIII-XIX. századi hagyományai határozták meg. A társadalmi, anyanyelvi és vallási megoszlás különböző életformákat és lehetőséget biztosított a családok számára, amely különbségek gyermeknevelésükben is megmutatkoztak: így elsősorban a munkára nevelésben, az erkölcsi és vallásos nevelésben, s a játékközpontú esztendők számában. Nevezett korszakban a térség születési és halálozási statisztikájával az országos adatokhoz viszonyítva középszinten helyezkedett el. Népmozgalmát magas születési és halálozási arányszám jellemezte. A halálesetek 50-60%-át az öt, ill. hét éven aluli gyermekhalandóság tette ki. A családonkénti átlagos gyermeklétszám a múlt század első felére és közepére jellemző 8-10-ről a korszak végére 2-3-ra csökkent. Az 1920-30-as években nagyobb méreteket öltött a születésszabályozás, első3 Vö. S. Lackovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868-1945. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1980. 239. 426