T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Gulyás Éva: Néprajz és iskola

ben: „... minthogy a tanítóképzés a népnevelést szolgálja, a néprajzi követelményt a tanítóképzőben nyomatékosan érvényesíteni kel!... népkultúránk pusztuló értékeit a nemzet jövőjébe a tanítónak kell átmentenie, az iskolának kell mintegy intézményesítenie... A tanítónak kell tehát a falu hagyományos szellemi környezetét, erkölcsi eszményeit az iskola életébe átültetnie." Bálint Sándor részletes programot dolgozott ki, hogy a különböző tantárgyakban hogyan lehet a néprajzi ismereteket közvetíteni. Györffyhez hasonlóan az volt a véleménye, hogy a néprajz külön, megtűrt tárgyként való tanítása helyett a néprajzi szellem egyetemes érvényesülését kell megvalósítani a különböző tantárgyakban (vallástan, lélektan, neveléstan, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, ének-zene, gazdaságtan). Az erre vonatkozó elképzeléseit tanulmányában tantárgyról tantárgyra haladva részletesen kifejti. Felveti azt a ma is aktuális gondolatot, hogy a tanító feladata a falusi múzeumok megszervezése. Az anyagot majdnem ingyen gyűjthetné össze és a gyűjteményből olyan kiállítást rendezne, amely a falu történetének, hagyományos életének keresztmetszete. Ez az iskolai "szemléltetést szolgálná elsősorban, de a felnőttek társadalmában is szép hivatást teljesíthetne. A Bálint Sándor által felvetett gondolatokból mára sok megvalósult, ha csak a gombamódra szaporodó falusi gyűjtemények kollektív megszervezésére vagy a különböző tantárgyakon beiül nyújtott néprajzi ismeretekre gondolunk. Sok pedagógus felismerte a Bálint Sándor-i gondolatok fontosságát a tanítőneveiésben, tőle függetlenül is. Például a debreceni Református Tanítóképző diákjai N. Bartha Károly irányításával végeztek néprajzi gyűjtést. Csete Balázs, akinek tiszteletére ezt a konferenciát rendezzük, a kiskunfélegyházi Tanítóképzőben szívta magába a néprajz iránti szeretetet, és elsősorban mint rajztanár adta tovább a jászkiséri gyerekeknek. Kiss Áron, aki a múlt század végén az első magyar játékgyűjteményt kiadta, szintén pedagógus volt, a nagykőrösi Református Tanítóképző igazgatója. 421